Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Zeidler Miklós: A Magyar Külügyi Társaság és folyóirata: a Külügyi Szemle (1920-1944)
A Magyar Külügyi Társaság és folyóirata: a Külügyi Szemle (1920-1944) művészeti osztály egy idegen nyelvű hungarica bibliográfián kívül országismertetéseket, valamint a Nemzetek Szövetségéhez kapcsolódó Szellemi Együttműködés mozgalmát bemutató füzetet adott ki. Az 1923-as évtől kezdve a vágtató infláció gyakorlatilag működésképtelenné tette az MKT minden olyan vállalkozását, amely szorosan kapcsolódott a pénzforgalomhoz. A társaságban tartott előadások nem szüneteltek, bár számuk megcsappant, a Külügyi Szemle megjelentetése azonban rendszertelenné vált, majd 1925 végén teljesen abbamaradt. Erre a sorsra jutottak a sorozatkiadványok is: a Külügyi könyvtár 1923-ban kimúlt, csakúgy mint a Tudományos és művészeti osztály, valamint Közgazdasági osztály sorozata. A Nemzetközi jogi osztály és a Népszövetségi osztály publikációs tevékenysége 1923-ban szintén évekre leállt, de e kétségkívül legjelentősebb szakosztályok a szűk esztendők elmúltával még kihoztak egy-két füzetet. A húszas évek közepén az MKT forráshiánya egészen nyomasztó volt. A szerzők még csak lemondtak a honoráriumról, hiszen publikációik megjelenése legalább tudósi ambíciójukat kielégítette volna, ám a nyomdaszámlákat nem lehetett visszautasítani. A tanfolyam sem hozott bevételt, az oktatókat viszont nem lehetett fizetés nélkül tartani, így 1924-ben az iskola bezárta kapuit. A Külügyi Szemle szüneteltetéséről szóló 1925. október 21-i igazgatósági határozat megszületését végül megkönnyítette, hogy ekkorra Radisics Elemér lapszerkesztővel már előrehaladott tárgyalások folytak a Magyar Külpolitika című népszerű hetilap megvásárlásáról. A Magyar Külpolitika 1920 őszén politikai hetilapként indult Szombathy Kálmán főszerkesztésében. A fejlécébe illesztett mottó - „Hungária detruncata / Est dolore lacerata // Iterum redintegrata / Fiet felix et beata"23 - is jelezte, hogy a lap a szélesebb olvasóközönséget vette célba. A következő években a lap formátuma és oldalszáma többször is változott, jellege viszont már kevésbé: a napi hírek és a külpolitikai tárgyú írások színvonala meglehetősen közepes volt, a cikkek java része továbbra is szignó nélkül jelent meg. A lapot felelős szerkesztőként később Radisics Elemér jegyezte. 1923-ban a lap kissé rendszertelenül, általában 2-3 hetente jelent meg Magyar Külpolitika és Világ- gazdaság címmel. 1924-ben a lapot már a vég kerülgette, két szám megjelenése között olykor hónapok teltek el, s egész évben csak tizennégy szám jutott el az olvasókhoz. Ekkor születhetett meg az első megállapodás az MKT és Radisics között, hiszen 1924 novemberében a társaság tagjai már kedvezményesen fizethettek elő a lapra, amely ettől fogva rendszeres beszámolókat hozott az MKT különféle üléseiről és előadásairól. Az MKT-nál abban reménykedtek, hogy az új lap „gyorsaságot, könnyed stílust s a nehezebb problémákról is gyors informálást" nyújt majd, ezért Radisicsot igazgatósági taggá választották, és meghagyták a Magyar Külpolitika felelős szerkesztőjének is. Ennek ellentételezéseként a lap 1925. december 1-jei számának fejlécén már ott állt, hogy a Magyar Külpolitika az MKT és az Interparlamentáris Unió (IPU) Magyar Csoportjának hivatalos lapja. A szerkesztőbizottságba az MKT három befolyásos vezetője: Eöttevényi Olivér, Horváth Jenő és Lutter János került. 2002. tavasz 161
