Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Zeidler Miklós: A Magyar Külügyi Társaság és folyóirata: a Külügyi Szemle (1920-1944)
Zeidler Miklós A napilap formátumú újság minden hónap 1-jén és 16-án jelent meg. Többé-kevés- bé rendszeres rovatok szóltak az MKT és az IPU szervezeti életéről, a Nemzetek Szövetsége tevékenységéről, valamint diplomáciai és közgazdasági témákról. Emellett a Világkrónika és a Könyvesház rovat az aktuális külpolitikai eseményeket és irodalmat szemlézte. Az MKT elégedett volt az első eredményekkel. Az 1926. évi nyári rendes közgyűlésen Eöttevényi szokásos beszámolójában kiemelte, hogy „a folyóirat valóban hézagot pótol és könnyed zsánerje, a nehéz külpolitikai témákat instruktiv módon tárgyaló stílusa által a közönség körében mind szélesebb elterjedtséget nyert". Ugyanekkor a Magyar Külpolitika már mintegy ezer példányban fogyott: a fele Budapesten, egyötöde vidéken, egynegyede „egyéb módon" - nyilván minisztériumok és más közhivataloknak nyújtott „tiszteletpéldányként" - s még külföldre is jutott ötven darab.24 A Rothermere-kampány támogatására 1927 nyarán megalakult MRL saját lappal nem rendelkezett, de már novemberre elérte, hogy ügyvezető elnöke, Sebess Dénes negyedikként helyet foglalhasson a Magyar Külpolitika szerkesztőbizottságában. A folyóirat ekkortól mint az MKT, az MRL és az IPU hivatalos lapja jelent meg Politikai, köz- gazdasági és szociálpolitikai lap alcímmel. A lap arculatának alakításában a liga lassan tért nyert az MKT rovására, és harsány propagandájával kezdte kiszorítani a korábbi tár- gyilagosabb hangvételt. A rövid hírek, cikkek és publicisztikák mellett sok rajz és kép is bekerült a lapba - többek között Gáspár Antal rosszízű, xenofób karikatúrái is. 1928. január 1-jétől minden lapszám belső borítólapján olvasható volt a felhívás, amely a liga programjában is szerepelt: a Magyar Külpolitika „kettős irányú propagandája" azt célozza - szólt a felhívás -, hogy a magyar közönség külpolitikai érdeklődését felkeltse, és „a tények, az igazság és meggyőzés fegyverével a magyar ügyet - főleg a trianoni béke revíziójának szükségességét - a művelt világ köztudatába átvigye és állandóan ébren tartsa." A szerkesztőbizottságba hamarosan a liga két további vezetője, Fali Endre és Vermes Béla is bekerült. A Magyar Külpolitika példányszáma eközben gyorsan emelkedett, az év végére megközelítette a háromezret.25 A Magyar Külpolitika a későbbi években még több külső és belső változáson esett át (1927-1928-ban például két melléklete is volt: az angol nyelvű Hungária Lloyd, majd a Háborús Felelősség), s közben 1930-31 fordulóján az MRL tulajdonába ment át. Ez az MKT számára nem volt különösebb veszteség, hiszen 1929 eleje óta ismét megjelenhetett a Külügyi Szemle. Az MKT régóta dédelgetett terve valósult meg 1931 januárjában a South Eastern Affairs indulásakor. Az alcíme szerint Közép-Európa és a Balkán történetével foglalkozó negyedéves folyóirat politikai tárgyú esszéket és publicisztikákat adott közre - néhányat éppen a trianoni békeszerződés etnikai alapú korrekcióját pártoló, magyarbarát angol képviselők tollából -, továbbá bibliográfiákat és forrásokat publikált szinte kizárólag angol nyelven, számonként kb. 5 íven. A szerkesztést itt is Horváth végezte. A következő évtől a South Eastern Affairs afféle évkönyv jellegű folyóirattá alakult át, majd 1935-től már csak dokumentumokat, illetve Horváth által írt tanulmányokat kö162 Külügyi Szemle
