Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Zeidler Miklós: A Magyar Külügyi Társaság és folyóirata: a Külügyi Szemle (1920-1944)
Zeidler Miklós jelleggel annyi befolyása maradt csupán, hogy az 1930. februárban megalakult párizsi iroda vezetője Honfi Ferenc, a társaság egykori titkára lett.21 Az MKT nem sokkal megalakulását követően megkezdte tudományos és ismeretterjesztő tevékenységét. Szakosztályaiban rendezett előadásai és felolvasásai mindenekelőtt saját tagjainak szóltak, a szélesebb közönséget pedig folyóiratával, az 1920 őszén indult Külügyi Szemlével vette célba. Az első esztendőkben e fórumok még nem működtek tökéletesen. Az előadásokat nem szervezték tematikus sorozatokba - bár a tárgyalt témák természetesen az egyes szakosztályok érdeklődési köre szerint tagolódtak -, így minden előadó önként és lényegében ötletszerűen jelentkezett szereplésre. A folyóirat szerkesztése - hasonló problémák miatt - ugyancsak hagyott kívánnivalót. Épp ilyen heterogén volt annak a „szemináriumi gyakorlattal egybekötött szaktanfolyamnak" az anyaga is, amelyet 1920 novemberében indított az MKT a külügyek iránt érdeklődők számára Külügyi Szabad Lyceum néven. Az előadások az elmúlt 50 év történetét, a sajtó és a külpolitika viszonyát, a világháború külpolitikai vonatkozásait, a külföldi propaganda kérdéskörét, Anglia, az Egyesült Államok, Japán, Franciaország, a Balkán külpolitikai helyzetét, a nemzetközi gazdasági élet problémáit és a turáni kérdést taglalták. Az ingyenes kurzus a következő évtől „egyetemközi állandó jellegű tanfolyam" néven folyt tovább immár logikusabb, az egyes nemzetközi tudományszakokra lebontott órarenddel, a társaság tagjai és aktív diplomaták előadásában.22 Megindult az MKT különféle kiadványsorozatainak terjesztése is. A Magyar Külügyi Társaság első időszaki kiadványa a Külügyi Értesítő volt. A havonta megjelenő lap első száma 1920 szeptemberében, vagyis egy hónappal a Külügyi Szemlét megelőzően került forgalomba. A Külügyi Értesítő minden száma 16 oldalon közölt rövid könyvismertetéseket és a nemzetközi szervezetekről szóló beszámolókat. 1921 márciusáig összesen hét füzet jelent meg, az MKT-nál azonban belátták, hogy a párhuzamos kiadványok fenntartása fölösleges pazarlás, ezért ezt a lapot megszüntették, az ide szánt közleményeket pedig egyszerűen felvették az 1920 októberében induló, és hamarosan a legfontosabb orgánummá terebélyesedő Külügyi Szemle anyagai közé. Elindult egy magyar vonatkozású nemzetközi szerződéseket közlő sorozat is (Magyar állam szerződései idegen hatalmakkal a kezdetektől), ám ez csak a középkort tárgyaló első kötetig jutott, és ugyanígy járt az angol nyelvű South Eastern Library is. Sikeresebb volt a Külügyi könyvtár; ez a társaság évkönyveként 1921-ben és 1922-ben megjelentette a Külügyi Almanachot, valamint öt kisebb-nagyobb tanulmányt. Az egyes szakosztályok is elindították úgynevezett osztálykiadványaikat. A Népszövetségi osztály nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos tanulmányokat és dokumentumokat, valamint a Nemzetek Szövetsége működését ismertető munkákat adott közre. A Közgazdasági osztály elsősorban a nemzetközi gazdasági szervezetek és értekezletek működését szemlézte, míg a Nemzetközi jogi osztály a XIX-XX. század nemzetközi szerződéseiből állított össze egy sorozatot Horváth Jenő válogatásában és fordításában. A Tudományos és 160 Külügyi Szemle
