Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Zeidler Miklós: A Magyar Külügyi Társaság és folyóirata: a Külügyi Szemle (1920-1944)
Zeidler Miklós velése idegen nyelvű könyvekkel, röpiratokkal, sajtótermékekkel, külföldi titkárságokkal, valamint idegen politikusok és újságírók részére rendezett tanulmányutakkal.5 Sajátos alakulat volt az 1918 végén alakult Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSZ), amely eredetileg a nőképzésben, a nővédelemben és egyéb karitatív tevékenységekben járt elöl s az „egészséges nemzeti szellem" kialakításán munkálkodott, ám hamarosan létrehozta Külügyi Csoportját, amely külföldiek fogadásával és kalauzolásával, naiv külföldi magánlevelezői és sajtópropagandával foglalkozott. A csoportból később kivált a „Pro Hungária" Nők Világszövetsége (PHNVSZ), amelynek külföldi akciói még a MANSZ hírét is elhomályosították.6 Ezeknek a direkt propagandát folytató társadalmi szervezeteknek képezte egyfajta „ellensúlyát" az 1920 áprilisában megalapított Magyar Külügyi Társaság (MKT), amelynek az volt a célja, hogy a nemzetközi tudományok gyakorlása és színvonalas terjesztése révén fejleszti a hazai értelmiség - és valamelyest az egész társadalom - általános külpolitikai műveltségét, és a külföld felé társadalmi szinten is megjeleníti a magyar tudományosságot és a külpolitikai törekvéseket. Az MKT nemcsak személyi összetételénél és politikai súlyánál fogva, hanem távlatos célkitűzései révén is igen magas színvonalat képviselt. A politikusokból, tudósokból, diplomatákból és szakírókból álló testület tudományos tevékenysége mellett kapcsolatot tartott számos ország rokon szervezeteivel, és rendszeres meghívottja volt nemzetközi - köztük népszövetségi - konferenciáknak, ahol több alkalommal ismertette a magyar kisebbségek sérelmeit, és bírálta a békeszerződést. Az MKT a magyar közönség tervszerű külpolitikai képzését és a külföld helyes tájékoztatását szabta saját feladatául. Ehhez előadásokkal, rádióban tartott felolvasásokkal és szabadegyetem jellegű külügyi szemináriumokkal, valamint a már említett konferenciákon való aktív részvétellel és más országok hasonló társulatainak meghívásával járult hozzá.7 A Magyar Külügyi Társaság „Két hónap óta azon vagyok, hogy egy Magyar Külpolitikai Társaság-félét létesítsek" - jegyezte fel naplójába Paikert Alajos, a Turáni Társaság alelnöke 1917. december 17-én. „A magyarság egyáltalában nem foglalkozik külpolitikával, azt teljesen átengedi az osztrákoknak. Itthon egymást marakodva [sic!], bántva és elnyomva, az a sok kétségtelen nagy tehetség semmit sem produkál. Sorsunk felett mások határoznak, mi vagyunk az igazi hősök, a monarchia igazi ereje és gerince, és bennünket a legfontosabb kérdésekben állandóan kinulláznak. Azért akarok egy külpolitikai társaságot csinálni, határozott külpolitikai programmal, elsőrangú gárdával, és azt minél előbb és minél jobban végrehajtani. Programom: Sorsunk felett csak magunk határozhatunk. Magyarország a magyaroké. A magyar érdekek kellő érvényesítése minden közös és minden külügyi kérdésben. 154 Külügyi Szemle
