Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Blahó András: Az integrált nemzetközi termelés és hatásai a felgyorsult globalizáció körülményei között
Blahó András A modern világgazdasági kapcsolatokban egyre jobban teret hódító integrált nemzetközi termelési rendszer körülményei között nem elégséges - bár első lépésként elengedhetetlen - a nemzetgazdasági szintű elemzésben a nemzetközi fizetési mérleg vizsgálata. Ez ugyanis csak azokat a folyamatokat regisztrálja, amelyek a „látható" és bevallottan „láthatatlan" (turizmus, hajózás stb.) forgalmi tételek terén mentek végbe. Nem szerepelnek itt azok a lényeges nemzetközi bevételek és kiadások, amelyek egyes TNC vállalati egységek rendszerén belül mentek végbe, de amelyeket a nemzetközi statisztikai rendszer nem képes regisztrálni. Nem ad tehát átfogó, sokoldalú képet a nemzetközi fizetési mérleg alapján a TNC-re levont következtetés akkor sem, amikor profitkivonást hosszú évekig nem regisztrálnak - ez volt a helyzet hazánk esetében is az átalakulás első hét évében de akkor sem kell azonnal kétségbe esni, ha ez a profitkivonás megindul, vagy uram bocsá' emelkedik. Az előbbi esetben ugyanis nagyon is bőséges profitkivonás lehetséges, csak nem nyílt formában, az utóbbiban viszont a nyüt kivonás mellett olyan beáramló erőforrások is létezhetnek, amelyeket a statisztika nem tükröz(het). Az integrált nemzetközi termelési rendszer hatása a fogadó országra Az integrált nemzetközi termelési rendszer potenciális változatossági hozadéka8 természete szerint globális, annak ellenére, hogy erős tendencia érvényesül a regionalizáció irányában. A közvetlen külföldi tőkebefektetések jelentős része azonban régiók közötti, s ez a TNC vállalati irányítási stratégiák komplexitásának bővülésével még inkább folytatódik. Annak mértéke, hogy egyes fogadó országok mennyire és miként lesznek részei az ilyen integrált nemzetközi termelési rendszereknek, attól függ, hogy a fogadó ország lokalizációs előnyei miként kapcsolódnak a TNC-k vállalatspeciflkus előnyeihez. A széles körben elfogadott, úgynevezett eklektikus elmélet szerint9 a TNC-k egy adott fogadó országot az említett lokalizációs előnyök miatt választanak ki. Természetesen az sem mellékes, hogy az adott TNC vállalatspecifikus előnyei miként aknázhatók ki éppen ebben a fogadó országban. A legfontosabb lokalizációs előny a helyi piac mérete és növekedési potenciálja, a szakképzett munkaerő elérhetősége, egyes természeti erőforrások megléte, hatékony infrastruktúra, kedvező gazdaságpolitikai környezet, valamint más nagyobb piacok közelsége, elérhetősége.10 Az integrált nemzetközi termelési rendszer jelentős változásokat indukál és igényel a tulajdonviszonyokban, a TNC-k internalizációs és lokalizációs előnyeiben. 1. Tulajdonhoz kötődő előnyök. Hagyományosan, legalábbis implicit formában az anyavállalathoz kötődtek, a legújabb fejlemények alapján viszont egyre nyilvánvalóbb, hogy a tulajdonhoz kötődő előnyök kiterjednek az egész vállalatra, s mint ilyenek, a teljes vállalati rendszerben és annak részeiben rejlő képességeket tükrözik. Nemzetkö128 Külügyi Szemle
