Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Nagy Péter: Virtuális diplomácia - mítosz vagy valóság?
Nagy Péter V 64 Mattews, Jessica T.: Power Shift. In: Foreign Affairs, 1997. január-február, 50-51. o. 65 Simmons, P. J.: "Learning to Live with NGOs." In: Foreign Policy, No. 112.1998. ősz, 82-96. o. 66 A tudás megosztásának egyik módja a transznacionális, episztemikus közösségek tevékenységének igénybevétele. Az episztemikus közösségek egy adott területen elismert szakértelemmel és kompetenciával bíró szakemberekből kiépült hálózat(ok), amelyek politikailag releváns tudást képesek átadni. Az episztemikus közösségek (környezetvédők, tudósok, nemzetközi közgazdászok, más szakértők) számtalan módon befolyásolhatják a nemzetközi rezsimek létrehozását és fenntartását. Lásd: Haas, Peter M.: "Introduction: Epistemic Communities and International Policy Coordination." In: International Organization, 46,1992. 67 Az 1992-ben megrendezésre került konferencián 30 ezer NGO képviseltette magát. 68 Bennett, A. LeRoy: International Organisations, 6th ed. Englewood Cliffs, N. J. Prentice-Hall, 1995, 275. o. 69 Az 1992-es riói „Föld-konferencia" és az 1997-es kiotói jegyzőkönyv ellenére gyakorlatilag semmi sem történt a globális felmelegedés megakadályozása érdekében. Ha a szerződések elegendőek volnának, már régen megmenekült volna a környezet, de nem ez a helyzet. A megoldást a globális problémahálózatok tevékenysége hozhatja meg. 70 A nagyvállalatok saját modern információs erőforrásokkal rendelkeznek, így például a mezőgazdasági termékeket exportáló Cargill International cég elektronikus „szituációs szobát" tart fenn minneapolisi központjában, álról számítógépekkel dolgozzák fel a valuták globális mozgására és a gabonák értékesítésére vonatkozó adatokat. A Microsoft, az IBM és más információtechnológiai óriáscégek hasonlóan korszerű technológiákat alkalmaznak a külföldi műveleteikre befolyást gyakorló fejlemények elemzésében. 71 Amikor az 1840-es években Lord Palmerston brit külügyminiszter asztalára letették az első, távírón keresztül érkezett nagyköved jelentést, így kiáltott fel: „Ez a diplomácia végét jelenti!" 72 A valós idejű híradások időtartama akár 24x7 óra is lehet egyfolytában. 73 'The mass media's impact on managing international affairs." In: Diplomacy and conflict resolution in the inforination age. Washington, D. C: U. S. Institute for Peace, 1997. június, 3. o. 74 Lásd: Howard, Frederick: "Computer Networks and the Emergence of Global Civil Society." In: Linda M. Harasim, ed.: Global Networks: Computers and International Communication, Cambridge, Mass.: The MIT Press, 1993,283-295. o.; Howard, Frederick: Global Communication and International Relations, Belmont, Calif.: Wadsworth Publishing Co. 1993. 75 A FLAG egy 28 ezer km hosszúságú, a földet behálózó optikai kábelhálózat terve. Lásd: Neal Stephenson: "Mother Earth, Mother Board." Wired, Vol. 4. No. 12., 1996. december, 98-160. o. 76 Nye, Joseph S.-Owens, William A.: America's Information Edge. In: Foreign Affairs, Vol. 75. No. 2. 1996. március-április, 21. o. 77 Joffe, Joseph: "How America Does It." In. Foreign Affairs, Vol. 76. No. 5,1997. szeptember-október, 24. o. 78 The Project for the Advocacy of US Interests Abroad, Shaping US Engagement Overseas: Future Challenges, Future Opportunities for the Twenty-First Century. The Henry L. Stimson Center, 1998. január. 79 Kiss J. László (1999): „Új világrend" felé, avagy az állam és a globalizálódás változó viszonya. In: Külpolitika, V. évfolyam, 1-2. szám. 1999. tavasz-nyár, 46-71. o. 80 Smith, G. S.: Driving diplomacy into cyberspace. In: The World Today, 1997. június, 156. o.; Smith, Gordon S.: "Reinventing Diplomacy: A Virtual Necessity," Paper presented at the International Studies Association Conference, Virtual Diplomacy: A Revolution in Diplomatic Affairs (1999. február 18.), http://www.usip.org/oc/vd/vdr/gsmithISA99.html 81 A diplomácia funkcióinak és jellegének megváltozását szemléletesen bizonyíthatjuk azzal, ha összehasonlítjuk az 1815. évi bécsi kongresszus és a G7-ek (G8-ak) jelenkori csúcstalálkozóinak napirendjét. Míg az előbbi kizárólag a hatalmi egyensúly (high politics) helyreállításával foglalkozott, addig az utóbbiak napirendjét elsősorban a világgazdasági interdependenda, a környezetvédelem, az egészségügy, a nemzetközi bűnözés és terrorizmus súlyos problémái töltik ki. 82 Keck, Margaret E.-Kathryn, Sikkink: Activists beyond borders: Advocacy networks in international politics. Ithaca, N. Y.: Cornell University Press, 1989. U8 Külügyi Szemle
