Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 1. szám - GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Nagy Péter: Virtuális diplomácia - mítosz vagy valóság?
Virtuális diplomácia - mítosz vagy valóság? zonnyal Kanada, ahol a Küliigy- és Nemzetközi Kereskedelmi Minisztérium (Department of Foreign Affairs and International Trade - DFAIT) nagy erőfeszítéseket tett korszerű információs-kommunikációs rendszerének megteremtése érdekében. A DFAIT a külképviseleteken dolgozó „tudásmunkásainak" 97 százalékát kapcsolja össze a rugalmas, élenjáró technológiát alkalmazó SIGNET platformon keresztül, amely gyakorlatilag bármilyen informatikai alkalmazást képes támogatni. Ez a rendszer különösen hasznosnak bizonyult 1996-ban, amikor Chrétien miniszterelnök javaslatára Kanada önként vállalta a Zaire-ban megvalósított humanitárius beavatkozás katonai és diplomáciai irányítását. Bár a DFAIT-val szemben rendkívül magas szakmai követelményeket támasztottak, képes volt olyan „virtuális task force"-ok összeállítására és működtetésére, melyek révén a külügyminisztérium munkatársai egyrészt tevékenyen hozzájárultak a konfliktus megoldását célzó világméretű erőfeszítésekhez, másrészt mindennapi hivatali munkájukkal is lépést tartottak. A kanadai külügyminisztérium más területeken is sikerrel alkalmazza a virtuális diplomáciát, a modern IKT-nak köszönhetően például sikerült növelnie külképviseleteinek a számát, miközben az nem járt a létszám növekedésével. Az amerikai külügyminisztériumban naponta több mint 140 ezer hivatalos iratot és 90 ezer adatüzenetet dolgoznak fel elektronikus formában; több mint 250 külképviselet munkáját támogatja a modern IKT. A minisztérium munkatársai évente több mint 20 millió elektronikus levelet küldenek.101 Bár e tanulmány keretei között nincs lehetőségünk arra, hogy az amerikai virtuális diplomácia gyökereit részletesen áttekintsük, a folyamat néhány fordulópontját azonban mindenképpen érdemes felidézni. A minisztérium kommunikációs rendszerének modernizálására drámai hatást gyakorolt az 1962-es kubai rakétaválság, amely az atomkorszak körülményei között megrendítő diplomáciai konfrontációt váltott ki a két szuperhatalom között. Olyan helyzet alakult ki, amelyben a válság megoldása - tulajdonképpen a világ megmenekülése az atomháborútól102 - a Washington és Moszkva közötti közvetlen, gyors és megbízható kommunikációs rendszeren múlott. Ilyen rendszer azonban egyszerűen nem létezett! A megbízható kommunikáció hiánya növelte a félreértéseket, ami akár kölcsönös atomcsapásokhoz is vezethetett volna a két szuperhatalom között.103 Számos sikertelen projekt után a külügyminisztérium meggyorsította erőfeszítéseit a magas színvonalú integrált globális rendszer kiépítésének befejezésére, amelyben az internetre és a modem IKT eszközeinek alkalmazására központi szerep hárul.104 1998- ban átszervezték az információtechnológiai műveleteket végző részleget, létrehozták a helyettes államtitkár irányításával működő Information Resources Management (IRM) igazgatóságot. Az igazgatóság létrehozásával a külügyi informatika a politikai és gazdasági ügyekkel azonos státust nyert el a minisztérium legmagasabb politikai döntéshozói szintjein. Az IRM a minisztérium valamennyi információs műveletét irányítja, a bérszámfejtéstől a weboldalak szerkesztéséig, de tevékenységi körébe tartozott a Nuc2002. tavasz 105
