Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Tatár György: Az információs forradalom hatása a külügyi tevékenységekre
Jóllehet itt is törekedni kell arra, hogy minél nagyobb és szélesebb legyen a közösen használható információs bázis. Úgy vélem, elvileg ez azt kell jelentse, hogy szükség esetén hozzájuthat minden arra jogosult az adatbázishoz, a gyakorlatban azonban az információkat a hierarchia különböző szintjeinek megfelelően kapják meg az érintettek. Itt a döntő szempontnak a „percrekész" és főleg teljesen egyértelmű informáltság biztosításának kell lennie. Más szóval el kell érni azt, hogy az adott szinten lévő vezető rendelkezzen a cselekvéshez szükséges megbízható, tehát egyértelmű, lyukmentes informáltsággal, s minél teljesebb mértékben kerüljön kiszűrésre az ad-hoc jellegű informálódás, illetve annak alapján történő véleményformálás, netán döntés és/vagy cselekvés. További nyilvánvaló szempontnak kell tekinteni azt is, hogy a vezetést ne nyomják agyon az információk, tehát szintenként eltérően biztosítsák a döntésekhez szükséges adatbázist, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vezetésnek a hierarchia csúcsa felé haladva egyre szintetizáltabb ismerethalmazt kell összeállítani, s lehetőleg minél kisebb méretben, annak érdekében, hogy idejét lehetőség szerint ne az eligazodással töltse, hanem ehelyett minél több lehetősége nyíljon a legmegfelelőbb döntések meghozatalára és végrehajtatására. Optimális szervezettség esetén a vezetőnek nem több, hanem kevesebb, igaz lényegesen szintetizáltabb és nagyobb hozzáadott értéket hordozó papírköteget kell elolvasnia, mint a beosztottnak. Összességében arra kell törekedni, hogy az informáltság ne csak a nagyobb tudást önmagában szolgálja, hanem a döntéshozatalt alapozza meg, tehát az információknak döntéscentrikussággal megfogalmazottnak és előkészítettnek kell lennie. A másodlagos jelentőséggel bíró részinformációk szerepe az információs forradalom korszakában a diplomáciai cselekvés és döntéshozatal szempontjából a minimálisra csökkent. Vigyázat! Ez nem jelentheti azt, hogy nagyvonalúan elsiklunk a részletek felett. Csupán annyit szabad jelentsen, hogy a részinformációkat olyan szempontból olvassuk, hogy azok mennyiben segítik elő az új, hozzáadott érték megtermelését, illetve ezen keresztül a döntéshozatalt. A fentiekben óhatatlanul, de részben már kitértünk az újszerű - ha tetszik innovatív - hozzáállás szükségességére, bizonyos fokig kritériumaira az információk feldolgozása terén. Ha valahol, akkor a diplomáciában rendkívül fontos a meglévő információk színvonalas értékelése,vagyis új szellemi termék előállítása, amelynek középpontjában a döntéshozatal elősegítése, előkészítése és a cselekvési tér megteremtése kell álljon. Ma már az informatikailag legfejlettebb országokban - egy-két évtizeddel ezelőtt csupán a tudományos-fantasztikus irodalom világában létező módon - részben szoftverek útján végzik az információk értékelését, és vonnak le belőlük következtetéseket. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy teljes mértékben kiküszöbölhetnék az emberi tényező szerepét e folyamatokban, Az információs forradalom hatása a külügyi tevékenységre 2001. tavasz-nyár 73
