Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Tatár György: Az információs forradalom hatása a külügyi tevékenységekre
Tatár György nak alapját képezik, másrészt a tanulmányok és elemzések a diplomata tudásanyagát bővítik, mélyítik egy adott térségről, országról vagy szakmai problémáról. Végül a diplomata tájékozottsága szempontjából különleges helyet foglalnak el és fontos feladatot töltenek be mindazon tájékoztató jellegű anyagok, amelyeket a hazai külügyminisztérium küld meg a nagykövetségek számára. Ezek után tekintsük át a külügyminisztériumi apparátusok és döntéshozók rendelkezésére álló fontosabb információfajtákat. Mindenekelőtt a nagykövetségek által felterjesztett tájékoztatók a legspecifiku- sabb külügyimisztériumi információk, amelyek különleges tájékozottságot biztosítanak a külügyi apparátus számára. A külképviseletekről érkező jelentéseknek több fajtája van. A rejtjelzett távirati jelentések célja valamennyi, az adott időpontban bizalmasnak minősülő javaslat, kezdeményezés, elemzés, értékelés továbbítása. E jelentések túlnyomó többsége komplex információhalmaz, amelyből a felhasználó átfogó képet alkothat egy adott eseményről vagy folyamatról. Ily módon olyan speciális tájékozottság birtokába kerül, amely az egyik legfontosabb előfeltétele a legfelsőbb szintű diplomáciai döntések szakszerű előkészítésének. A külügyminisztériumi informálódás további sajátossága, hogy egy-egy szakember nem csupán a területéhez szorosan kapcsolódó információkat ismerheti meg, hanem a napi munka során gyakorta kerül elé olyan információ is, amely szakterületéhez esetleg csupán közvetve kötődik, vagy számára marginális értékű. Ezen anyagok azonban gyakorlatilag lehetővé teszik, hogy felhasználója bepillantást nyerjen más problémakörökbe és az azokhoz fűződő érdekviszonyokba. A nagykövetségi jelentések, mint hírforrások közül kiemelendők a nagyobb lélegzetű összegzések, értékelések, elemzések, amelyek célja egy témakör áttekintése, illetve bemutatása. Ezek révén a külügyi munkatársak feladataikkal összhangban olyan részletes szakmai ismeretek birtokába kerülnek, amelyekkel a kívülállók természetszerűleg nem rendelkezhetnek. A nagykövetségi jelentések következő fő formája az adott ország hírközlő rendszeréből összegyűjtött információk összegzése, aminek eredményeképpen az adott területért felelős munkatárs, illetve vezető lényegében naprakész informáltsággal rendelkezik arról, hogy milyen aktuális események történnek az általa felügyelt területen. A külügyminisztériumi apparátusok számára a külképviseletekről érkező tájékoztatók mellett a hazai és nemzetközi hírközlő szervek által „termelt" információk képezik a további fontos információs „csomagot", amelyhez ilyen széles spektrumban nem vagy csak komolyabb idő- és energiaráfordítás eredményeként juthat hozzá a külföldön dolgozó diplomata. 70 Külpolitika
