Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Tatár György: Az információs forradalom hatása a külügyi tevékenységekre
Az információs forradalom hatása a külügyi tevékenységre A külügyminisztériumi apparátus speciálisan széles körű tájékozottságához nagy mértékben hozzájárul a külügyes munka azon sajátossága, hogy a külügyminisztériumok a nemzetközi kapcsolatok koordinátoraként működnek, és emiatt napi kapcsolatot kell fenntartaniuk szinte valamennyi kormányzati szervvel ahhoz, hogy a hazai érdekeket a lehető legaprólékosabban ismerve tegyék, tehessék meg döntés-előkészítő javaslataikat, majd a végrehajtás során a diplomáciai lépéseket. A célirányos információs rendszer főbb vonásaira tekintettel érdemes áttekinteni, hogy a technológiai forradalom milyen hatást gyakorol a rendszer egészére és az egyes információs „kötegekre", illetve a külügyi és külképviseleti apparátus tevékenységére. Mint említettük, gyökeresen megváltoztak, az információszolgáltatás feltételei, ami óhatatlanul módosította a diplomatákkal szemben felállított követelményeket is. Leértékelődött a gyors, de puszta „híranyag-szolgáltatás". Ugyancsak értékét vesztette a mégoly alapos, megfontolt és megbízható elemzés is, ha nem készül el, illetve nem jut el rövid idő elteltével rendeltetési helyére. Felértékelődött a szakszerűség, a megbízhatóság és a pontosság. A média ugyanis nem minden esetben képes a tények szakszerű ismertetésére, gyakorta elnagyolt híreket közöl, amelynek elsődleges célja a közvélemény hírigényének, híréhségének kielégítése, az ezekből kiszűrhető információ azonban nem elegendő arra, hogy a külügyi apparátus és vezetés döntsön vagy cselekedjen. Teljesen új igényként jelentkezik, hogy a diplomata ne csupán egy forrásra hivatkozva jelentsen, hanem jelentése integrált forrásfeldolgozásra támaszkodjon, miközben tudatában kell lennie annak, hogy a jelentés, amelyet készít maga is csupán egy a források közül, amelyre a hazai vezetés támaszkodhat. A hírdömpingben megnőtt a jelentősége annak, hogy a továbbítandó információhoz mekkora saját értéket képes a diplomata, illetve a minisztériumban dolgozó munkatárs hozzáadni. Kiemelt jelentőséggel bír, hogy az információ alkalmas legyen döntések előkészítésére, vagyis lehetőleg ne korlátozódjon csupán helyzet- elemzésre (ami persze egyáltalán nem lebecsülendő), hanem törekedjen szélesebb összefüggések feltárására és szükség szerint tartalmazzon javaslatokat is a további teendőket illetően. Ma elengedhetetlen, hogy az információ készítője képes legyen az adott eseményt vagy folyamatot a globalizáció összefüggésében, látni és láttatni. Megváltozott az információ dokumentálásának stílusával kapcsolatos igény is. Az információnak kellően tömörnek, de azért tartalmilag kibontottnak kell lennie. A felhasználónak rendkívül rövid idő alatt kell „feldolgozni" az információt, ellenkező esetben azt félreteszi úgymond „nyugalmasabb időkre", ami aztán könnyen egyben az információ és dokumentuma elévülését is jelenti. 2001. tavasz-nyár 71
