Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Tatár György: Az információs forradalom hatása a külügyi tevékenységekre
Az információs forradalom hatása a külügyi tevékenységre A külképviseletek dolga tehát elsődlegesen a fogadó államban, esetleg a környező országokban fellelhető vélemények, álláspontok feltérképezése, összegyűjtése és elemzése. A nagykövetségek számára elérhető számos fontos forrás között meghatározó szerepet játszanak a fogadó állam kormányzati szervei, amelyek magától értetődően a legszakszerűbb információkkal rendelkeznek egy-egy adott kérdésben. A diplomatának, nemzetközi jogi státusából fakadóan joga van arra, hogy a fogadó állam hivatalaiban érdeklődjön egy adott téma, esemény, folyamat kapcsán. Ennek során mindkét fél tudatában van annak, hogy az érdeklődés nem személyes jellegű, célja nem a „kíváncsiskodás", hanem a küldő állam illetékeseinek szakszerű, pontos tájékoztatása. A hitelességhez a fogadó államnak legalább akkora érdeke fűződik, mint a küldő államnak, hiszen ezek az ismeretek képezik többek között az alapját az államközi kapcsolatok terén teendő lépéseknek is. A fogadó államban a kormányzaton belüli informálódás szempontjából a diplomaták számára megkülönböztetett helyet foglal el a külügyminisztérium, amely mindenütt a világon a leginformáltabb intézmények közé tartozik. Ráadásul itt valóban „kollégák" dolgoznak, akik maguk is megtapasztalták a külhoni szolgálat pozitív és negatív oldalait, s maguk is teljes mértékben tudatában vannak a diplomata, illetve a fogadó állam diplomatával szembeni kötelezettségeinek. Az informálódás másik fő forrása a helyi közvélemény, amely révén a diplomata hasznosan egészíti ki a hivatalos csatornákon keresztül kapott információkat, és ezzel összességében hozzájárul az adott ország helyzetének és a jellemző gondolkodásformák megismeréséhez. Az információs források különleges kategóriáját jelentik az adott államban szolgáló diplomáciai testület tagjai. Különlegességük abban rejlik, hogy egyrészt diplomata kollégaként, kellő empátiával viszonyulnak a tájékozódás-tájékoztatás témaköréhez, maguk is hasonló témák iránt érdeklődnek, és általában készségesen osztják meg információikat a diplomata kollégákkal. Másrészt az e körből származó értékelések szakszerűek, hasonló szempontok alapján készülnek, így feldolgozásuk és továbbításuk viszonylag egyszerű, kevésbé munkaigényes. Ezek a véleménycserék valamennyi érdekelt számára hasznosak, alkalmasak mind a meglévő információk hitelességének ellenőrzésére, mind pedig újabb részletek megismerésére. A diplomata informálódásának következő fő forrása az általános hozzáférésű, úgynevezett publikus információ. Ide tartozik a tömegtájékoztatás különböző csatornáiban megjelenő híranyag, az interneten megjelenő hírek, a folyóiratokban, egyéb szakmai kiadványokban megjelenő elemzések, értékelések. Ezen információk egyrészt a diplomata „naprakész" - manapság „percrekész" - tájékozottságá2001. tavasz-nyár 69
