Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Tatár György: Az információs forradalom hatása a külügyi tevékenységekre
Az információs forradalom hatása a külügyi tevékenységre Tatár György A z elmúlt évtizedben a diplomácia mint foglalkozás változására a legna gyobb hatást a telekommunikáció és az információs technológia robba násszerű fejlő-dése tette, ami érthető is, hiszen a kommunikáció és az információ a diplomata szakma két alappillére. E két tényező forradalmi változásai hatására a világ szinte kinyílt az érdeklődők előtt. A tömegtájékoztatás technikailag és tartalmilag lehetővé tette mindenki számára, hogy megismerje, mégpedig szinte azonnal a világban zajló eseményeket és tényeket, azok hátterét, mozgatórugóit, ami eddig csupán a „külfölddel" hivatalból foglalkozó, azzal hivatásszerűen kapcsolatot tartó diplomaták kiváltságai közé tartozott. Az új kommunikációs lehetőségek széles körű elterjedése lehetővé tette valamennyi érdeklődő személy és szervezet számára, hogy közvetlenül teremtsen kapcsolatot, s azokat ápolja, bővítse a Föld akár legtávolabbi pontján lévő állammal, intézménnyel, szervezettel vagy magánszeméllyel. A diplomácia szemszögéből nézve a helyzet további új eleme a média mintegy negyedik „hatalomágként" történt megjelenése. Ez nemcsak egyfajta „versenytárs" színre lépését jelentette a hírszerzésben, az információtovábbításban, az értékelésben és a kommentálásban, hanem egyben egy új potenciális hírforrás és hírfogyasztó megjelenését is, amely ráadásul kiváló csatornának bizonyul szükség esetén akár diplomáciai üzenetek továbbítására is. Erre talán a legfrissebb példa a palesztinizraeli válság, amelynek kezdeti szakaszában előfordult, hogy a két oldal vezetői a CNN-n keresztül „üzengettek" egymásnak. A változások érzékeléséhez és érzékeltetéséhez elengedhetetlen kissé részletesebben megismerni azt, hogy a diplomácia alapvetően milyen hírforrásokra támaszkodva tevékenykedik. A külügyminisztériumok és a külképviseletek - a diplomácia két fő szerkezeti egysége - státusa és ebből fakadóan informáltsága és tájékozottsága között minőségi különbség van. Míg a külképviseletek feladatkörébe elsősorban a tájékozódás és hazafelé történő tájékoztatás, a küldő állam helyszíni képviselete tartozik, addig a Külügyminisztérium feladatát a diplomáciai lépések és döntések meghozatala, az akciók megtervezése és irányítása, illetve részleges végrehajtása képezi. 68 Külpolitika