Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Szentesi György: A START-szerződések és a rakétavédelmi program
Szentesi György tőségének értékeléséhez mindenképpen érdemes foglalkozni az egymással szorosan összefüggő két START szerződés tartalmi vonatkozásaival, továbbá a harmadik várható célkitűzéseivel is. Amerikai és orosz hadászati támadófegyverek Mindenekelőtt azt szükséges egyértelműen megállapítani, hogy a START folyamat és a szerződések is kizárólag az amerikai és orosz tulajdonban lévő atomfegyverek legveszélyesebb változataival, az úgynevezett hadászati támadófegyver-rendszerekkel foglalkoznak. Rendkívül fontos a fegyverrendszer kifejezés értelmezése is, mivel éppen ezzel magyarázható, hogy a START szerződések tartalmi vonatkozásai, előírásai egyaránt kiterjednek a világ két legnagyobb atomhatalmának hadászati jellegű atomtölteteire, valamint az ezeket célba juttatni képes - ugyancsak hadászati jellegű - hordozóeszközökre: rakétákra, repülőgépekre, továbbá mindezeken kívül az atomtöltetek célba juttatására szolgáló hadászati rakéták indítóberendezéseire is. A nemzetközi katonai szakirodalomban megszokott szóhasználat szerint a hadászati támadófegyver (strategic offensive weapon; sztrategicseszkoje nasztupatyel- noje vooruzsenyije) kategóriába egy háború végső kimenetét döntően befolyásolni, meghatározni képes, legmesszebbre célba találó, legnagyobb pusztító hatású fegyverfajták tartoznak. A fegyver kifejezés alatt természetesen egyfelől a pusztító eszközt - robbanótöltetet - másfelől pedig az azt célba juttatni képes hordozó eszközt - repülőgépet, rakétát - együttesen értik. A hadászati támadófegyverek feladata az ellenség olyan célobjektumainak megsemmisítése, melyek a hadviselési képességek szempontjából meghatározóak, s elpusztításuk elviselhetetlen veszteséget, vagyis vereséget jelent. Ezek közé a döntő fontosságú célpontok közé tartoznak mindenekelőtt a harcoló alakulatok, a katonai vezetési- és híradó központok, a különféle katonai (egyebek között rakéta-) bázisok, a fegyver- és lőszerraktárak, a katonai repülőterek, a hadikikötők, de ide sorolják a hadviselési képesség szempontjából ugyancsak meghatározóan fontos polgári objektumokat, az energia- és a vízellátó központokat, a vasúti és a közúti csomópontokat, a közforgalmi polgári repülőtereket és kikötőket, hadiipari és egyéb fontos ipari üzemeket, közigazgatási, adminisztratív központokat stb. Nyilvánvaló tehát, hogy a hadászati fegyverek által megsemmisítendő célobjektumok döntően nagyobb hányada az ellenség honi területén helyezkedik el, ezért megsemmisítésük - a nagy kiterjedésű és rendszerint védett építményekben található berendezések miatt - különösen nagy rombolóképességet (pusztító hatást) igényel. 52 Külpolitika
