Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Deák Péter: Magyarország biztonsági helyzete az ezredfordulón
Deák Péter Ugyanakkor a válságjelenségek kezelésekor bizonytalanságot okoz, hogy az egyes biztonsági kihívások, veszélyek, válságállapotok összeadódnak és kiterjedhetnek, egymást erősíthetik, halmozódhatnak, de a megelőzés vagy válságkezelés elkülönülten, speciális, „ágazati" intézményrendszerek vagy szervezetek akciójaként valósul meg. A XXI. századra felismerhetővé váltak a biztonság térségi hálózatai. Éppen a kétpólusú hatalmi rend felbomlása tette lehetővé hogy a biztonsági és geopolitikai gyakorlat kikerüljön az európai, pontosabban az északi ideológiai-hatalmi tengelyből, és felismerhetővé váltak az ennél szélesebb körű, de kevésbé feloldhatatlan globális kihívások. Megmaradtak, mi több, térségükben kiterjedtek a regionális, esetleg kontinentális veszélyforrások, pontosabban kirajzolódnak az egyes alrégiókra jellemző, gyakorta folyamatosan jelen lévő helyi válságok térségei. A biztonsági intézményrendszerek új formái A veszélyforrások kiterjedésének megakadályozása érdekében szinte kivételessé váltak a kontinenseken átnyúló szuperhatalmi lépések, helyüket a nemzetközi rendszerben az ideiglenes vagy intézményes szervezetek vették át. Tekintettel a fentebb említett térségi jellemzőkre, bizonyos globális jelenségek nemzetközi kezelésére születtek konkrét, az adott kihívásra egyedi módon kialakított, internacionális összefogást megkívánó kezdeményezések, ezek azonban a nemzetközi mezőny sokféle megosztottsága miatt többnyire sikertelennek bizonyultak. Ez a megosztottság több irányú, nevezetesen a fejlett, fejlődő és elmaradott országok, térségek közötti, másrészt az Észak-Dél kapcsolatban jelentkezik, s leginkább a nagyhatalmak saját érdekérvényesítése terén ismerhető fel. Az ENSZ hosszabb ideje indokoltnak tekintett reformja immár politikai közelségbe került, megjelentek ugyan konkrét részindítványok, gyakorlatilag azonban eddig nem történt semmi, illetve egyre több bizonyíték vetődött fel a jelenlegi ENSZ-szervezetek jelentős számú elemének használhatatlanságáról. Ugyanakkor a biztonság nemzetközi szerkezete részben átalakult, másrészt bővült. Egyes elemek elvesztették jelentőségüket, más formációk még a kialakulás és intézményesülés stádiumában vannak. A szemben álló katonai szerződések - amelyek az egyensúlyra és elrettentésre támaszkodva valószínűtlenné tették a nukleáris veszéllyel terhelt „euroatlanti-ázsi- ai" tömegháború kitörését, ugyanakkor fenntartották a hidegháborút annak páratlan szociális, gazdasági, politikai következményeivel -, felbomlottak, a hidegháború a Nyugat vértelen győzelmével véget ért. Ezt a biztonsági, garanciális elemet felváltotta a fennmaradt egyik oldal, a NATO önmagára vállalt stabilizáló küldetése. Ezenkívül helyes felismeréssel a NATO kollektív védelmi szervezete 4 Külpolitika
