Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Osváth Szabolcs: A CFE-szerződés adaptálása
Osvát Szabolcs tozás alá eső eszközeit 2001 végéig kivonja Moldovából, 2002 végére pedig teljesen felszámolja katonai jelenlétét Transznisztriában.18 A részleteket kidolgozó kétoldalú tárgyalások az adaptációs konferenciát követően beindultak, egyes fordulóikról a CFE-közösség rendszeres tájékoztatást kap. Azerbajdzsán hosszú időn keresztül nem számszerűsítette adaptált nemzeti és területi szintjeit a megoldatlan karabah-hegyvidéki helyzet miatt. Az azeri aggályok természetesen indokoltak voltak abban az értelemben, hogy az adaptált szerződés hiába dolgozott ki technikailag tökéletes nyelvezetet a szeparatista erők birtokában lévő gazdátlan eszközök kérdésében, ettől az átfogó politikai rendezést igénylő probléma még megoldatlan maradt.19 A példákból látható, hogy a rendezés az adaptációs konferencia jelentős sikerei ellenére sem teljes ezekben a kérdésekben. A tárgyalások eredményeként elfogadott adaptációs csomag sokat lendített az évekig egy helyben topogó tárgyalásokon, de a részletek tisztázását nem végezte el. Különösen igaz ez a Karabah-hegyvidék esetében, ahol nemzetközi jogalany hiányában politikai kötelezettségvállalás sem történt a rendezéshez vezető tárgyalások megkezdésére. A CFE-közösség nem lehet tehát teljesen nyugodt afelől, hogy ezek a kérdések nem kerülnek újra elő az adaptált szerződés ratifikációjának időszakában. A ratifikációs folyamat megkezdését azonban késlelteti a második csecsenföldi háború, amelynek során újabb, egyértelmű és súlyos orosz szinttúllépés történt a déli periférián. Az oroszok nem csupán az 1996-os felülvizsgálati konferencián módosított szárnyszabályt szegték meg, hanem az adaptált szerződés jóval enyhébb rendelkezéseit is jelentősen megsértették. Kellemetlen, hogy ez a visszás helyzet az adaptált CFE-szerződés aláírásakor is fennállt, éppen az idő tájt dúlt a legkíméletlenebb háború a Csecsenföldön. Bár az adaptált szerződés rendelkezései a ratifikációs folyamat lezárulásáig nemzetközi jogi értelemben nem kérhetők számon, a CFE-közösség természetesen nem tehette meg, hogy ne vegyen tudomást azok súlyos megsértéséről. Ezért az adaptációs konferencia záródokumentuma kiemelte az életbelépés utáni maradéktalan és folyamatos végrehajtás fontosságát, és ebben az összefüggésben nyugtázta az orosz kormány hasonló tartalmú nyilatkozatát.20 Maga az adaptált szerződés is sok bírálatot kapott ezért a szerencsétlen egybeesésért. Nem a kritika megjelenésével volt baj, hiszen egy olyan összetett csomagban, mint a CFE adaptációja, természetesen számos bírálható elem akad. Adott esetben azonban a kritika kizárólag az orosz be nem tartás miatt vette célba az adaptált szerződést, mondván, hogy mennyit ér egy olyan szerződés, amit már az aláírás pillanatában is megszegnek. A tárgyalási folyamat és eredményeinek ismeretében ez a kérdésfelvetés nem igazán megalapozott, mert azt a választ sejteti, hogy ilyen körülmények között nincs szükség a CFE-szerződésre. Ez pedig a szerződés európai fegyverzetkorlátozási és fegyverzet-ellenőrzési ered30 Külpolitika
