Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - KÖNYVEKRŐL - Vogel Sándor: Magarditsch Hatschikjan (szerk.): A Nyugat-politika túloldalán
Könyvekről ni. Hatschikjan a nemzeti érdekek három dimenzióját különbözteti meg: az állam fenntartása politikai-gazdasági-katonai dimenzióját, az össztársadalmi érdeket mint szociális dimenziót és a nemzeti identitást mint kulturális dimenziót. Ezeknek a dimenzióknak egymáshoz való viszonya és érvényesítésük Kelet-Európábán sohasem volt kiegyensúlyozott. Egyetlen kelet-európai államban sem sikerült a nemzeti érdekek és a külpolitika közötti viszonyt hosszabb ideig kiegyensúlyozottan alakítani. 1989 után azonban fordulat következett be: Nyugat-Európa képe a kelet-európai államok számára egyértelművé vált; biztonságpolitikai igényeikkel ugyanazokhoz a struktúrákhoz (NATO, EU) fordulhattak, amelyek a leghatékonyabb modernizációs impulzusokat nyújthatják számukra. Ekképp nemzeti érdekeik mindhárom dimenzióját érvényesíthetik, és a nemzetet összhangba hozhatják a külpolitikával, melynek prioritásai (a NATO-ba és az EU-ba való belépés, a szomszédokkal fenntartott jó kapcsolatok, a regionális együttműködés, bizonyos esetekben a határon túl élő kisebbségek jogainak biztosítása) hasonlóak. Ezek az „új" prioritások az államrezon három említett dimenziójának folytonosságát mutatják. A külpolitikai viták magja az, hogy milyen mértékű a Nyugat-politika primátusa, és mennyiben kell a külpolitika többi elemét ennek alárendelni. Hatschikjan szerint a külpolitikai célkonfliktusok elkerülhetetlenek, és főleg a nemzet és a modernizációs politika követelményei között állhatnak fenn. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a Közép-Kelet-Európa és Délkelet-Európa közötti különbség gazdasági, politikai, biztonsági, etnikai tekintetben most is fennáll, és a Balkán Európába való betagolódása nem valósult meg. E tendencia megerősödése korlátokat szabhat az összeurópai integráció elé, e veszély elhárítása pedig az egyik legnagyobb kihívás a Nyugat és főként az EU számára. Kiss J. László Nemzet, kisebbség és a Nyugathoz való kapcsolódás című tanulmánya a nemzet és a külpolitika közötti összefüggést vizsgálja Magyarország esetében, és leírja a magyar nemzeti identitás, valamint Magyarország külpolitikája kölcsönhatásának meghatározó tényezőit. Megállapítja, hogy a magyar identitás fejlődési szakaszait a Trianon-szindróma magyar politikai tudatra gyakorolt hatásának párhuzamos elemzésével kell megvizsgálni, tekintettel arra, hogy Magyar- ország külpolitikáját a nemzeti identitás nagymértékben meghatározza. „Csonka Magyarország" létrejötte, az állam és a nemzet szétválasztása traumatizálta a magyarságot. A Trianon-szindróma máig meghatározza azt a hármas viszonylatrendszert, amely a magyar állam, a határon túli magyar kisebbségek és a szomszédos országok között fennáll. Kiss. J. László véleménye szerint a hidegháború után a magyar külpolitika az európaiasodás és a nemzeti érdekek (integráció-nemzet) újjáéledésének szimbiózisaként fogható fel, amely az integráció és a nemzet közötti egyensúly helyreállítását kísérli meg. így olyan megoldandó kérdéseket tűzött na256 Külpolitika
