Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - KÖNYVEKRŐL - Vogel Sándor: Magarditsch Hatschikjan (szerk.): A Nyugat-politika túloldalán
Könyvekről A Nyugat-politika tiiloldalán. A kelet-európai államok külpolitikájának változásai Magarditsch Hatschikjan (Hrsg.) Jenseits der Westpolitik. Die Aussenpolitik der osteuropäischen Staaten im Wandel. Leske+Budrich, Opladen 2000. 207 o. A címben említett tanulmánygyűjtemény az Északrajna-Vesztfália Tudományos Központ „Európa" kutatócsoportja és a Magyar Külügyi Intézet együttműködésének eredményeként az Európa alapjai (Grundlagen für Europa) sorozat 6. köteteként jelent meg Magarditsch Hatschikjan szerkesztésében. A kötet három nagy fejezetre oszlik: Nemzet és külpolitika, Szomszédsági és regionális politika, Pillantás Oroszországra. A szerkesztő bevezetése szerint a könyv tárgya mindaz, ami a Nyugattal fenntartott kapcsolatok túloldalán van, azaz a kelet-európai államok egymással és kelet-európai szomszédaikkal tartott két- és sokoldalú kapcsolatainak alakulása a legutóbbi évtizedben. A tanulmányok szerzői többnyire az érintett országok kutatói voltak. A régiót illetően a kötetben bizonyos disszonancia mutatkozik. Míg a könyv címe a tárgyalt államokat keleteurópainak nevezi, a tanulmányok középkelet- és délkelet-európai országokról beszélnek. Ez is jelzi azt, hogy a nemzetközi kutatásban a volt kommunista tömb államai európai területi-regionális hovatartozásának vitája még nem ülepedett le. Itt csak jelezzük azt, hogy ma a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyar- ország, Szlovákia, sőt még Románia is közép-európaiként határozza meg önmagát. Magarditsch Hatschikjan Nemzeti érdekek és külpolitikai orientáció Kelet-Európá- ban című tanulmányában megállapítja, hogy a nemzetállamokban mindig megvolt az autarkiára, hegemóniára való törekvés, mely az önelszigetelés, az idegenelle- nesség, sőt a háborúk lehetőségét hordozta magában. Ezek a tendenciák Nyugat- Európában sem szűntek meg teljesen, de rendezett keretekben hatnak tovább, és állandó viták forrásai maradnak olyan kérdésekben, mint a terhek elosztása, a monetáris unióba való belépés vagy a kompetenciák elhatárolása. Az EU szerepe tehát nem a kiegyensúlyozási tevékenység megszüntetése, hanem annak intézményesítése. A kelet-európai helyzetet a nyugat-európaitól nem a probléma önmaga különbözteti meg, hanem azok a keretfeltételek, amelyek között ezt le kell küzde2001. tavasz-nyár 255
