Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - HIDEGHÁBORÚ - Selvage, Douglas: Papírháromszög: Lengyelország, az NDK és Csehszlovákia
Papírháromszög: Lengyelország, az NDK és Csehszlovákia ország és az NDK, másfelől az előbbiek és a Szovjetunió között arról folyó vitában, hogy milyen előfeltételeket kell támasztani a Varsói Szerződés és az NSZK közötti kapcsolatok javításához. Csehszlovákia csatlakozott a szomszédai álláspontjához, és elutasította Bonn „békejegyzékét", az utolsó volt a Varsói Szerződés tagállamai közül, amelyik lépéseket tett a diplomáciai kapcsolatok megteremtése érdekében. Prága nem kezdeményezett önállóan; a Szovjetunió által elindított kelet-európai nagyobb áramlattal sodródott a Bonn-nal való kapcsolatok normalizálása felé. Az óvatossága ellenére ő kapta a legszigorúbb feddést Moszkvától - Brezsnyev „baráti látogatása" formájában -, ugyanakkor nagy nyomás nehezedett rá lengyel és keletnémet részről is. Prágát a szövetségesei magatartása még inkább abba az irányba taszította, hogy javítsa a kapcsolatait Bonn-nal. Furcsa módon Csehszlovákia azután kezdte el aktívabban keresni a nyugatnémetekkel való kapcsolatok javításának módozatait, hogy beleegyezett a „varsói csomagtervbe", és barátsági szerződéseket írt alá 1967 tavaszán Lengyelországgal és az NDK-val. Ily módon tehát lehetséges arról beszélni, hogy a Csehszlovákia és az NSZK közötti diplomáciai viszony normalizálása a keményvonalas Antonín Novotny alatt kezdődött, majd zavartalanul folytatódott Dubcek vezetése alatt egészen a Varsói Szerződés erőinek 1968. augusztusi bevonulásáig. Még azelőtt, hogy Novotny távozni kényszerült, Gomulka és különösen Ulbricht illojálisnak tartotta Csehszlovákiát, és a szovjetekkel akarták megleckéztetni Prágát. A szovjetek viszont csak akkor léptek akcióba Prága nyugati flörtjének megállítására, amikor Dubcek hatalomra jutott, és a szocializmus az összeomlás szélére került Csehszlovákiában. Ismét Gomulka és Ulbricht követelték a leghangosabban Moszkva határozott fellépését. Az egyik lehetséges ok, amiért Gomulka, de különösen Ulbricht illojálisnak hitték Csehszlovákiát, abban a tényben keresendő, hogy nagy várakozásokat fűztek az országhoz. Miközben a „varsói csomagterv" mögött Gomulka állt, addig Ulbricht volt az, aki 1966 őszén meggyőzte Brezsnyevet, hogy az NDK-nak barátsági szerződéseket kellene kötni Lengyelországgal és Csehszlovákiával. A jelek szerint Ulbricht abban bizakodott, hogy egységfrontot lehet létrehozni Bonn ellen a Varsói Szerződés északi szárnyának országaiból.37 Brezsnyev támogatta az elképzelést; véleménye szerint Lengyelország, Csehszlovákia és az NDK alkotta a Varsói Szerződés „kemény magvát".38 Prága csak vonakodva kezdett tárgyalásokat mind Lengyelországgal, mind az NDK-val 1966. decemberben a javasolt barátsági szerződésekről. A megbeszélések időzítése azt sejteti, hogy Prága nem látott semmilyen ellentmondást aközött, hogy aláírja a barátsági szerződéseket, ugyanakkor javítsa a Bonn- nal fennálló viszonyt is; a megállapodások aláírása után egy héttel nyugatnémet diplomáciai küldöttség érkezett Prágába. Noha később Prága a varsói találkozón 2001. tavasz-nyár 175
