Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)

2001 / 1-2. szám - HIDEGHÁBORÚ - Selvage, Douglas: Papírháromszög: Lengyelország, az NDK és Csehszlovákia

Douglas Selvage ződés tagállamai külügyminisztereinek találkozóját, máris egy fait accomplival ke­rült szembe. Január 30-án Románia, a kelet-európai országok „fenegyereke", dip­lomáciai kapcsolatokat létesített Bonn-nal. Azonnal kitört a nyílt vita Románia és az NDK között, utóbbi azzal vádolta szövetségesét, hogy megsértette a bukaresti nyilatkozatban foglaltakat.30 A felszínre tört egyenetlenség a szövetségen belül, valamint Gomulka erőteljes közbenjárása cselekvésre ösztönözte a szovjeteket. Ironikus módon nem Romániának, hanem Csehszlovákiának kellett a szovjet politikában bekövetkezett változásokat megszenvednie. Február 6-án Brezsnyev és Andropov váratlan „barátsági látogatást" tett Prágában. Brezsnyev közölte a cseh­szlovák elvtársakkal, hogy Moszkva azt kívánja: a szocialista országok egységes politikát folytassanak Bonn-nal szemben. Mivel a Kínával fennálló feszült viszony és Vietnam támogatása lekötötte Moszkvát, Brezsnyev arra kérte a vendéglátóit, álljanak ki Moszkva mellett a soron következő külügyminiszteri találkozón. A cseh­szlovák vezetők vonakodva bár, de beleegyeztek, sőt szervilis módon még abba is belementek, hogy Moszkvával együtt kemény hangú diplomáciai tiltakozást fo­galmazzanak meg az NSZK-ban tapasztalható neonácizmus veszélye miatt.31 Gomulka és a lengyel kommunisták adták meg az NSZK-ellenes alaphangot a külügyminiszterek varsói tanácskozásán.32 A lengyel külügyminiszter, Adam Rapacki a szovjet, keletnémet és csehszlovák kollégáit egy nappal korábbanra hívta meg.33 A külön megbeszélések során előfeltételek egy olyan listáját állították össze, amelyeket Bonn-nak teljesíteni kellene, mielőtt a többi szocialista ország diplomá­ciai kapcsolatra lépne vele: „a fennálló határok elismerése, beleértve az Odera- Neisse határt, valamint a határt a Szövetségi Köztársaság és az NDK között; a müncheni szerződés érvénytelenségének elismerése, ex tunc; annak a ténynek az elfogadása, hogy két német állam létezik; lemondás a [németek] kizárólagos kép­viseletéről, arról, hogy nukleáris fegyverekhez jusson az NSZK, s a Nyugat-Ber- linre vonatkozó törvénytelen igények feladása".34 Moszkva, Varsó és Kelet-Berlin követelése, hogy szövetségeseik fogadják el a fenti pontokat, neheztelést váltott ki az érintettek körében.35 Ennek ellenére a találkozó győzelmet hozott Lengyel- ország és az NDK számára, személy szerint pedig Gomulkának. Moszkva támo­gatásának megnyerésével megálljt parancsolt a Varsói Szerződés tagállamai kö­zött megindult folyamatnak, amely a Bonnhoz fűződő diplomáciai kapcsolatokat kívánta javítani, és egyben megakadályozta az NDK-t is abban, hogy a saját elis­merését tegye a Bonn-nal létesítendő diplomáciai kapcsolatok egyetlen előfeltétel­évé.36 Nyugat-Németországnak a viszony javításának előfeltételeként az Odera- Neisse határt is el kellett ismernie. Az 1967. februárig a Varsói Szerződésen belül lezajlott fejlemények áttekintése azt igazolja, hogy Prága Bonn-nal fennálló viszonya, noha sokat számított Len­gyelországnak és még többet az NDK-nak, a perifériára szorult egyfelől a Lengyel­174 Külpolitika

Next

/
Thumbnails
Contents