Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - HIDEGHÁBORÚ - Selvage, Douglas: Papírháromszög: Lengyelország, az NDK és Csehszlovákia
Papírháromszög: Lengyelország, az NDK és Csehszlovákia Prága ebben a helyzetben - amikor már a Varsói Szerződéshez tartozó többi tagállam tárgyalásokat kezdett Bonn-nal - kezdett ugyancsak megbeszéléseket a nyugatnémetekkel a diplomáciai kapcsolatok normalizálásáról. A Varsói Szerződés tagállamai külpolitikai ügyekkel foglalkozó intézeteinek decemberi konferenciáján a csehszlovák küldött nyíltan ellenzett bármilyen előfeltételt, így az NDK elismerésének feltételül szabását az NSZK-val létesítendő diplomáciai kapcsolatokhoz. „A Nyugat-Németország és az NDK közötti kapcsolatok normalizálását - fejtette ki - fordított Hallstein-doktrínaként lehet értelmezni, és mint ilyen, elfogadhatatlan az NSZK számára."27 1967. januárban Csehszlovákia csatlakozott azokhoz a kelet-európai országokhoz, amelyek diplomáciai küldöttségeket fogadtak Bonnból a kétoldalú kapcsolatok megtárgyalására. Jóllehet a cseh-nyugatnémet megbeszélések nem jártak eredménnyel, a nyugatnémet delegáció vezetője bejelenthette, hogy Prága többé nem tekinti akadálynak Bonn-nak a müncheni paktum kérdésében elfoglalt álláspontját a teljes körű diplomáciai kapcsolatok létesítéséhez.28 Mindössze hosszú hónapok feszült hangvételű üzenetváltásainak eredményeként sikerült Ulbrichtnak és Gomulkának végül meggyőzni a szovjeteket, hogy állítsák le a Varsói Szerződés tagállamai és a Bonn között megkezdett és a diplomáciai kapcsolatok felvételét célzó tárgyalásokat. Gomulka beavatkozása döntőnek bizonyult. A lengyel és a szovjet Politikai Bizottságok 1967. januári titkos találkozóján a lengyel vezető megtudta, hogy Moszkva már zöld utat adott a többi szocialista országnak ahhoz, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesítsenek Bonn-nal. Az egyetlen előfeltétel az volt, hogy az 1955-ös moszkvai példát kell követniük: a diplomáciai kapcsolatok,létesítése után nyilvánosan ki kell állni amellett, hogy két német állam létezik, és az NSZK mindössze a saját területe fölött rendelkezik szuverenitással. Moszkva tehát nem kívánta arra kényszeríteni a szocialista országokat, hogy az Odera-Neisse határ, valamint az NDK elismerése előfeltételként szerepeljen a Bonn-nal való tárgyalásokon. Gomulka, akit felháborított az, hogy Moszkva nem konzultált Lengyelországgal egy ilyen lépés megtétele előtt, keserű szavakkal fakadt ki a kelet-európai országok közötti egység hiánya miatt és Moszkvát ostorozta azért, hogy nem tesz többet annak helyreállítása érdekében. A Varsói Szerződés szétesőfélben van - jelentette ki. Alig burkolt fenyegetésként Brezsnyev és Koszigin szemére vetette, hogy Moszkva lépései arra emlékeztetik, amivel Hruscsov vádolta Beriját 1953-ban - azaz az NDK „elárulásával". A gomulkai tirádától megdöbbent Brezsnyev az ártatlanságát bizonygatta. A többi szocialista országot okolta a Bonn-nal folytatott tárgyalások erőltetéséért, és azt állította, hogy külpolitikai tanácsadói, köztük Andrej Gromiko külügyminiszter rossz tanácsokkal látták el. ígéretet tett arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül összehívja a Varsói Szerződés tagállamait, hogy megvitassák a Bonn-nal fennálló diplomáciai kapcsolatok kérdését.29 Moszkva alig hogy bejelentette a Varsói Szer2001. tavasz-nyár 173
