Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - HIDEGHÁBORÚ - Selvage, Douglas: Papírháromszög: Lengyelország, az NDK és Csehszlovákia
Douglas Selvage három állam azt követelte az NSZK-tól, hogy ismerje el az Odera-Neisse vonalat és az NDK-t, nyilvánítsa ki, hogy semmilyen formában nem kíván nukleáris fegyverekhez jutni, s hogy a müncheni szerződés kezdettől fogva érvénytelen.21 Velük ellentétben a déli szárnyhoz tartozók vagy barátságos választ adtak Bonn-nak, vagy egyáltalán nem is válaszoltak. Csehszlovákiával szemben nem voltak hajlandók Lengyelország és az NDK biztonsági követeléseit előtérbe állítani.22 Prágai módosulások - varsói merevség Moszkva engedékenysége, amellyel lehetővé tette a többi szocialista országnak a kapcsolatok normalizálását, aminek következtében Lengyelország és az NDK elszigetelődött, vette végül rá Prágát, hogy a déli szárny országaihoz csatlakozva 1966 végén fontolóra vegye a diplomáciai kapcsolatok megteremtését Bonn-nal. Moszkva a „békejegyzékre" adott válaszában nem követelte Bonntól, hogy kössön egyezményt az erőről való lemondásról az NDK-val is, vagy hogy ismerje el az Odera-Neisse vonalat - noha a fentiek kulcskérdések voltak az északi szárny országai számára. Ugyancsak az északi szárny államaival ellentétben Moszkva szorosabb gazdasági, tudományos, technikai és kulturális együttműködést szorgalmazott a nyugat- és kelet-európai országok között, és azt is kifejezésre juttatta, hogy hajlandó Bonn-nal tárgyalásokat kezdeni egy az erőről való lemondást tartalmazó szerződésről.23 Később, a Varsói Szerződés 1966. Júliusban, Bukarestben tartott értekezletén Moszkva kompromisszumot dolgozott ki a „bukaresti deklaráció" formájában az északi és déli szárny tagállamai között. Lengyelország és az NDK igényeinek megfelelően a nyilatkozat elítélte a nyugat-németországi „revan- sizmust" és „militarizmust", és felszólította Bonnt, hogy ismerje el az Odera-Neisse vonalat és az NDK létét, valamint a müncheni szerződés érvénytelenségét, ex time; adja fel a Nyugat-Berlinre vonatkozó igényeit, s mondjon le arról, hogy bármilyen formában nukleáris fegyverekhez jut. A deklaráció két másik, Románia és a déli szárny által támogatott passzusa nagyobb nyíltságot hirdetett meg az NSZK-val szemben. Ezek a szövegrészek szorosabb kelet-nyugati együttműködés mellett szálltak síkra gazdasági és technológiai téren, s elismerték, hogy békeszerető „elemek" is léteznek Nyugat-Németországban.24 Noha a lengyel és keletnémet kommunisták megpróbálták úgy beállítani a bukaresti nyilatkozatot, mint az NSZK- val szembeni keményvonalas politikájuk győzelmét, a többi szocialista ország értelmezésében a deklaráció szabad utat engedett a Bonn-nal való kapcsolatok normalizálásának.25 Moszkva járt az élen, amikor megbeszéléseket kezdett az erő alkalmazásáról való lemondást tartalmazó szerződésről. 1966 végére Lengyelország és az NDK álláspontja elszigetelődött a Varsói Szerződésen belül.26 172 Külpolitika
