Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - HIDEGHÁBORÚ - Selvage, Douglas: Papírháromszög: Lengyelország, az NDK és Csehszlovákia
Papírháromszög: Lengyelország, az NDK és Csehszlovákia déssel kapcsolatos álláspontja nem akadályozza szükségszerűen a Prága és Bonn közötti kapcsolatok javítását.15 Ellenben Hruscsov a Lengyelország és az NDK biztonsági érdekeire veszélyt jelentő „Rapallo politikája" a lengyel és keletnémet vezetést még követelőzőbbé tette a két ország biztonságát érintő kérdésekben. Semmilyen közeledést nem támogattak a szovjet tömb és az NSZK között addig, amíg biztonsági követeléseiknek nem szereznek érvényt: azaz Bonn ismerje el Lengyel- ország nyugati határát, az Odera-Neisse vonalat; Bonn ismerje el az NDK-t mint másik német államot; s végül a nyugatnémetek nyilvánítsák ki, hogy semmilyen formában sem kívánnak nukleáris fegyverekhez jutni.16 Ez a latens különbség a biztonsági követelésekben nem vezetett komolyabb vitákhoz Csehszlovákia és szomszédai között 1966 végéig. Az ellentéteket nem a csehszlovákok kezdeményezése robbantotta ki újfent, hanem a szovjetek nyugatnémet politikájában történt elmozdulás. Jóllehet Brezsnyev és Koszigin nem folytatta Hruscsov „Rapallo politikáját", változatlan maradt az a geopolitikai kísértés, hogy javítsanak a Bonnhoz fűződő viszonyon. Amikor Bonn egy rugalmasabb kelet-európai politikára tért át 1966- ban, az új irányvonal ismét felszínre hozta a Varsói Szerződés országai között az NSZK-val szemben folytatandó politika miatti ellentéteket. Először 1966 márciusában Bonn az úgynevezett békejegyzékben az erő alkalmazásáról való lemondást rögzítő szerződést ajánlott mindegyik kelet-európai szomszédjának - az NDK-t kivéve.17 Az év végén még egy lépéssel tovább ment. Szakított a Hallstein-doktrí- nával, és kinyilvánította, hogy kész mindegyik kelet-európai országgal teljes körű diplomáciai kapcsolatra lépni - kivéve az NDK-t.18 A Varsói Szerződés déli szárnya, amely nem osztotta az északi szárny biztonsági aggodalmait Nyugat-Német- országgal kapcsolatban, a kereskedelmi lehetőségek miatt égett a vágytól, hogy normalizálja kapcsolatait Bonn-nal.19 Velük ellentétben Lengyelország és az NDK Bonn kezdeményezéseit fenyegetésként fogta fel. Az NSZK mindkét ajánlatában - az erő alkalmazásáról való lemondást javasló szerződésben és a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról szólóban - ismételten leszögezte, hogy nem ismeri el sem az Odera-Neisse vonalat, sem az NDK-t. Ha Bonn-nak sikerül egyezményeket kötni az erő alkalmazásáról való lemondásról vagy teljes körű diplomáciai kapcsolatra lépni a többi kelet-európai országgal, akkor Lengyelország és az NDK - a biztonsági érdekeikkel együtt - a partvonalra szorulnak. A bonni kezdeményezések azzal fenyegettek, hogy Lengyelország és az NDK elszigetelődnek a saját szövetségi rendszerükön belül.20 Habár Csehszlovákia ugyancsak reménykedett az NSZK-val fennálló kereskedelmi kapcsolatok javításában, egyetlen országként a Varsói Szerződés többi érintett tagállama közül Lengyelországgal és az NDK-val egyeztette a Bonn „békejegyzékére" adandó választ. Gomulka javaslatához híven az északi szárnyhoz tartozó 2001. tavasz-nyár 171
