Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Garadnai Zoltán: A magyar-francia diplomáciai kapcsolatok története, 1945-1966
Garadnai Zoltán 6 Aurer Pál (1885-1978), ügyvéd, publicista, politikus, 1943-tól a kisgazdapárt tagja volt, 1945- től képviselő és 1945-1947 között párizsi magyar követ, majd Nagy Ferenc eltávolítása után kilépett a külügyi szolgálatból és a franciaországi magyar emigráció kiemelkedő egyéniségévé vált, akinek a tevékenységét a magyar szervek végig élénk figyelemmel kísérték. 7 XIX-J-l-j-4. föl/1945—1965, 3. dob. 20-21. o. 8 Uo. 9 XIX-J-l-j-3. dob.-003407/2/60 A francia nagykövet 1962-ben távozott. Ekkor, 1962. február 28- án, a párizsi magyar követ emlékeztetőt adott át a francia külügyben a volt magyarországi követ tevékenységével kapcsolatban. A magyar kormány és Politikai Bizottság bizonyos értelemben véve kényelmetlen helyzetbe került, mivel nem hagyhatták figyelmen kívül Boncour addigi tevékenységét, ugyanakkor nem akarták a kapcsolatokban meglévő feszültségeket tovább élezni. Ezért találták a leginkább elfogadhatónak az Emlékeztető formulát azzal a kijelentéssel, hogy a magyar kormány nem akarja a kémkedéssel megvádolt francia követ ügyét hivatalos útra terelni. A két ország kapcsolatának alakulását az 1956 és 1964 közötti időszakra vonatkozóan igen jól összefoglalja, természetesen magyar szemszögből nézve, a külügyminisztérium V. osztályának jelentése. XIX-J-l-j-4fol/1945—1964. 3. dob., Budapest, 1965. április 23. 10 XIX-J-l-j-00626/1957. 8. dob. 68. o. Követség és hivatalos szervek kapcsolata. Budapest, 1957. március 13. A nemzeti ünnepen való részvétel elutasítása igen jól mutatta az új magyar kormány franciaországi és nemzetközi megítélését, ebből a szempontból nézve érdemes utalni az ezen a téren történő változásokra. A nemzetközi kapcsolatokban formai oldalról nézve a protokollnak rendkívül fontos szerepe van, mivel kitűnő mércéül szolgálhat egy-egy diplomáciai esemény fontosságának megítéléséhez. A magyar nagykövetség április 4-ei fogadásainak figyelmen kívül hagyása és diplomáciai szempontból nézve udvariatlan francia gesztusok az új magyar kormány iránti elleneszenvet kitünően érzékeltették. 11 XIX-J-l-j-001652/1958, 4. dob. 57. o. A követség kapcsolatainak alakulása a fogadó országgal 1957-ben. A jelentésben az alábbit olvashatjuk: „...mindaddig, amíg a meghívások protokolláris vonalon mozogtak semmi zavaró körülmény nem volt. Amint a meghívás elfogadása állás- foglalással járt mégpedig [a] nyilvánosság előtt tanúsított ködösítő politikával ellentétben, melyet fentebb vázoltam, a legszigorúbban elzárkóztak. Gondolok itt az április 4-i fogadásra, ahol nem jelent meg hivatalos francia személyiség." 12 XIX-J-l-j-00724/1958. 8. dob. Fogadás Coty köztársasági elnöknél. Párizs, 1958. január 14. 13 A kapcsolatok alacsony szinten tartásának szándékát francia részről mutatta, hogy a magyar követség 1958. évi április 4-ei fogadásán már volt hivatalos francia részvétel, ugyanis a francia külügyminisztérium részéről, a protokoll osztályról, egy alacsony beosztású diplomata képviseltette magát. Azonban inkább a Francia Kommunista Párt és a baráti országok képviselői jelentek meg. Az Egyesült Államok egy attasét küldött a fogadásra. XIX-J-l-j-001909/1/1958. 8. dob. Április 4-ei fogadás. Párizs, 1958. április 14. 14 XIX-J-l-j-4. fol/1945—1964. 3. dob. Budapest. 1965. április 23. 15 XIX-J-l-J-001419/1959, 7. dob. Két ország közötti kapcsolatok alakulása 1958-ban. 16 XIX-J-l-j-001418/1959. 8. dob., Francia KÜM és követség kapcsolata. Párizs, 1959. február 8. A jelentésből az alábbit tudhatjuk meg: „A szükségeshez mérten tartottuk a kapcsolatot a KÜM politikai és protokoll osztályával. A kiérkező elvtársak bemutatkoztak beosztásuknak megfelelő síkon. Nem zárkóztunk el a hivatalos köröktől, de nem estünk túlzott barátkozások végletébe se. Hívei vagyunk a két ország közötti jó kapcsolatoknak, de nem minden áron. Amíg azt tapasztaljuk, hogy mind itt, mind nálunk odahaza a franciák csak a protokolláris udvariasság körén belül mozognak, elveink feladásával járt volna a való helyzet figyelmen kívül hagyása. Miután hazulról értesültem a francia követ barátkozó lépéseiről, magam is kerestem az alkalmat a közeledésre az itteni hivatalos körökkel." 142 Külpolitika
