Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Garadnai Zoltán: A magyar-francia diplomáciai kapcsolatok története, 1945-1966
A magyar-francia diplomáciai kapcsolatok története, 1945-1966 17 A Külügyminisztérium az alábbi feladatot szabta a párizsi magyar ügyvivőnek: „Közöljük Ügyvivő elvtárssal, hogy külpolitikai célkitűzéseink keretében konkrét formában napirendre kívánjuk tűzni a NATO-országokkal, s ezen belül Franciaországgal való kapcsolataink normalizálásának kérdését. Fentiekkel kapcsolatban Kérjük Ügyvivő elvtársat, hogy dolgozza ki azon javaslatait, amelyek megvalósítását alkalmasnak tartja a Magyarország és Franciaország közti kapcsolatok normalizálására. Tekintettel a fenti feladat nagy fontosságára és rendkívüli sürgősségére, Ügyvivő elvtárs alapos, jól átgondolt, minden területre kiterjedő javaslatait feltétlenül futárpostával kérjük felterjeszteni." XIX-J-l-j-001910/1958 5. dob. 722. o., Budapest. 1958. február 28., Szigeti Károly osztályvezető helyettes. A párizsi magyar ügyvivő nem küldött semmit, ezért a Központ 1958. március 31-én újra megerősítette a kérést, uo. 719. o. A magyar külügyminisztérium azonban nem volt elégedett a párizsi magyar diplomata munkájával: „A fenti számú jelentés tartalmaz néhány javaslatot a Franciaországgal való viszonyunk megjavítására, azonban egészében nem nyújtotta azt, amit vártunk tőle. Korábbi rendeletünkben azt kértük Ügyvivő elvtárstól, hogy alaposan átgondolt, minden területre kiterjedő javaslatokat tegyen, amelyek végrehajtása rövidebb-hosszabb időn belül előmozdítja kapcsolataink normalizálását. Ebből a szempontból a jelentés nagyon hiányos, csak részletjavaslatokat tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a kapcsolataink normalizálására való törekvésünk állandó és mindennapi munkánk során szem előtt kell tartanunk, kérjük Ügyvivő elvtársat, hogy ezt a kérdést a jövőben folyamatosan tartsa napirenden s alkalomadtán közölje elgondolásait. Fokozott figyelmet kell fordítanunk a hagyományos magyar-francia kapcsolatok kihasználására a normalizálás szempontjából. A jelentés bevezetőjével, vagyis az elméresedett helyzet rendezésével mint a normalizálás előfeltételével, mi is egyetértünk." XIXI-J—1-j—001910/2/1958. 5. dob. 714. o. Budapest, 1958. május 8., Szigeti Károly tanácsos. 18 „...a francia külügyminisztérium nem törekszik a hivatalos kapcsolatokban közeledésre, arra az is bizonyíték, hogy az április 4-ei fogadásunkon hivatalos személyek alig jelentek meg. Véleményünk szerint elsősorban kulturális téren van lehetőség, hogy kapcsolatainkat javítsuk. Ezen a téren az volna a legfontosabb feladat, hogy hivatalos mederbe tereljük a kulturális cseréket, azzal a távolabbi céllal, hogy a két ország közötti kulturális kapcsolatokról munkaprogramot dolgozzunk ki és fogadjunk el. A gazdasági terület az, ahol lehet még reális lehetőség kapcsolataink megjavítására..." „A magyar-francia hivatalos viszony megjavítása érdekében lépéseket kellene tenni azirányban, hogy meghívjunk Magyarországra egy olyan befolyásos francia politikust, akivel a két ország közötti kapcsolat kérdését magánbeszélgetés során tisztáznánk. Ez a személy azután Párizsban érintkezésbe lépne hivatalos körökkel, akiknek inspirációkat adhatna a kapcsolatok megjavítása érdekében". XIX-J-l-j-001910/2/1958. 5. dob. 715— 716. o. Kutas követ, 1958. április 10. 19 „Ez a törekvés nem engedményt, hanem kölcsönös felszámolását jelenti mindazon akadályoknak, amelyek országaink normális kapcsolatainak útjában állnak. Ugyanakkor kizárjuk annak a lehetőségét, hogy normalizálási törekvésünk sikere érdekében olyan elvtelen külpolitikát kövessünk, amelyben szó nélkül elnéznénk a NATO-országok háborús készülődését, sőt ezek állandó és éles leleplezését egyik fő feladatunknak tekintjük" XIX-J-l-j-00273/2/1958. 5. dob. 739. o. „A NATO-országok felé irányuló politikánkban a jövőben még inkább különbséget kívánunk tenni az egyes országok esetében, mindenkor szem előtt tartva ezek megnyilatkozásait hazánk és általában a szocialista tábor irányában. Politikánk kialakításában mindenkor figyelembe vesszük a Szovjetunió és a többi szocialista ország érdekeit". XIX-J-l-j-002723/5/ 1958. 5. dob. 779. o. Követség 1958. évi munkájának értékelése. 1959. január 2. 20 XIX-J-l-j-002723/4/1958. 5. dob. 726. o. 21 XIX-J-l-j-002723/2/1958. 5. dob. 745. o Politikai iránymutatás az elkövetkezendő munkához. Bp. 1958. július 2. A magyar ügyvivő az iránymutatásra válaszul az alábbi helyzetértékelést adta: „Megítélésem szerint jelenleg csak igen szerény célkitűzéseket lehet magunk elé tűzni, 2001. tavasz-nyár 143
