Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - KÍNA A VILÁGPOLITIKÁBAN - Jordán Gyula - Tálas Barna: A "Kína-fenyegetés"
Jordán Gyula-Tálas Barna nagy a bizonytalanság a hadsereg bel- és külpolitikában játszott szerepének megítélésében. Szinte mindenki tényként állapítja meg a nacionalizmus erősödését, tudatos fel- használását a kínai vezetés által, de nehéz arra válaszolni, hogy jelenleg vagy még inkább a jövőben ez mennyiben befolyásolja, határozza majd meg a kínai külpolitika törekvéseit és magatartását. És szinte valamennyi problémát és bizonytalansági tényezőt gyűjtőlencseként összpontosítja magába Tajvan kérdése, amelyet ugyan Kína belügynek deklarál, de amelynek nyilvánvalóan és teljesen egyértelműen számos nemzetközi vonatkozása van. Nem véletlen, hogy a „Kína-fenyegetés" vitában kiemelt helyen szerepel a Kínai Népköztársaságnak (KNK) Tajvannal kapcsolatos magatartása és szándékai. A nézeteltéréseknek - a Kínában zajló folyamatok sokféle értelmezhetőségén túl - nem kis mértékben az az információs paradoxon képezi az alapját és hátterét, amellyel Kína esetében dolgunk van.3 A paradoxon lényege abban áll, hogy Kína megértéséhez ma már egyfelől összehasonlíthatatlanul több hivatalos és nem hivatalos információ áll rendelkezésre, mint például a maói évtizedekben. A Kínai Állami Statisztikai Hivatal vaskos évkönyvein és számos tematikus kiadványán kívül szociológiai felmérések, közvélemény-kutatások, interjúk, a média anyagai stb. óriási tömegben ontják az információt. Másrészt viszont ezek az adatok gyakran pontatlanok, részben az adatgyűjtő és feldolgozó rendszerek hiányosságai, részben a helyi kádereknek és hivatalnoki gárdájuknak a kínai vezetés által is elítélt és üldözött hamisításai következtében. (1994-ben például a statisztikai hivatal három hónapos vizsgálata több mint 60 ezer hamisítási esetet tárt fel, ahol a helyi káderek és hivatalnokok az ipari teljesítménytől a gabonahozamokon és készleteken át a születési rátáig egyaránt hamis adatokat közöltek.) Politikailag, ideológiailag vagy esetleg állambiztonsági szempontból kényesnek ítélt kérdésekben még ma is gyakran előfordul az adatok visszatartása, kozmetikázása, vagy tudatos manipulálása. Egyes esetekben (pl. fegyverek, rakéták, kettős hasznosítású berendezések eladása, nemzetiségi problémák, politikai elítéltek száma stb.) tetten érhető a nyilvánvaló tények tagadása. Mindehhez még hozzáadódnak az ország óriási méreteiből és gyors változásaiból fakadó problémák, amelyek megnehezítik az információk gyűjtését és elemzését egyaránt. Fennáll annak a veszélye is, hogy a külföldi megfigyelők túlzottan az egyedi esetekre és a különleges részletekre összpontosítanak, miközben szem elől tévesztik a nagy egészet. Az információk oldaláról közelítve sem tekinthetjük tehát meglepőnek az éles véleménykülönbségeket, különösen Kína feltételezett szándékainak megítélésénél, hiszen itt nem is közvetlenül az adatokra való támaszkodásról, hanem az azokból levonható következtetésekről van szó. A gyakran egymással is szöges ellentétben álló véleményeknek az elemzők oldaláról természetesen ismeretelméleti és világnézeti okai egyaránt vannak, továbbá az sem elhanyagolható szempont, hogy az elemző a Kína- kutatók mely generációjához vagy iskolájához tartozik, illetve mely országból származik. 172 Külpolitika