Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)

2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé

Dokumentum A saját források és az adminisztratív struktúrák terén az egyetlen új fejlemény a Költ­ségvetés Politikai Főosztály továbbfejlesztése Költségvetési és Pénzügypolitikai Főcsoport- főnökséggé. Általános értékelés Magyarország kidolgozott költségvetési rendszerrel rendelkezik, amely nagy mértékben összhangban van az unióban működőkkel. A legfontosabb szabályok a többször módosí­tott 1992. évi államháztartási törvényben vannak lefektetve. Bizonyos további javításokra van szükség, különösen az általános kormányzati szektor nemzeti számláinak statisztiká­ja terén az ESA 95 normáival való megfelelés érdekében és a középtávú költségvetési ter­vezés terén annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a teljesen konzisztens és fenntart­ható költségvetési politikát. A társfinanszírozási intézkedésekkel kapcsolatos költségvetési technikák főként a költ­ségvetésen kívüli alapokra és a helyi önkormányzatoknak juttatott transzferekre irányul­nak. A többéves programozás bevezetésére már 1997-ben sor került. Azóta a költségveté­si javaslat a következő két évre is tartalmaz költségvetési terveket, a különböző miniszté­riumoktól származó többéves kiadási előrejelzéseket felhasználva. A terv a főbb makro- ökonómiai mutatók esetében is tartalmaz előrevetítést, s a költségvetési hiány mértékére konkrét éves célokat határoz meg. Az EK előcsatlakozási alapjaiból származó támogatások kezelését a Nemzeti Alap a kincstár keretében végzi, kiegészítve a Központi Pénzügyi és Szerződéskötési Egységgel (CFCU). A Nemzeti Alap szervezete és működése jól kialakított, de teljes megvalósítást igényel. További erőfeszítések szükségesek annak érdekében, hogy Magyarország megfeleljen a közösségi feltételeknek a társfinanszírozás és a többéves tervezés terén, valamint hogy biz­tosítani tudja a saját források meglétét, monitoringját és rendelkezésre állását a közösségi követelményeknek megfelelően. A saját források kezelése elsődlegesen a Pénzügyminisztérium és a Központi Statiszti­kai Hivatal felügyeletével történik. A KSH végzi a GNP mérését és előrejelzését is. A GNP modellezése és előrevetítése a PM Gazdaságelemzési Főosztályának keretei között történik. Az EU költségvetésébe történő befizetéseket (saját források) érintő bizottsági művelete­ket és utasításokat figyelembe véve, a szükséges humán és adminisztratív forrásokat biz­tosítani kell, és a már létező intézményeket, mint a magyar államkincstár, új intézmények­kel kell kiegészíteni a közösségi vívmányok alkalmazása érdekében. 3.2. A közösségi vívmányok nemzeti nyelvre történő fordítása A csatlakozni kívánó országoknak a csatlakozás időpontjáig le kell fordítaniuk nemzeti nyelveikre a közösségi vívmányok különböző jogi szövegeit. A közösségi vívmányok, me­lyek kötelező erejű elsődleges és másodlagos jogszabályokat tartalmaznak, jelenleg igen nagy mennyiségű jogszabálytömeget képviselnek, ami durván a Hivatalos Lap 60-70 ezer oldalára becsülhető. A csatlakozni kívánó országokat e munkafolyamat elvégzésében a PHARE program keretében nyújtott támogatás segíti. Mind a 10 közép európai jelölt or­146 Külpolitika

Next

/
Thumbnails
Contents