Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)

2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé

Dokumentum Kezdeményezésben (SECI) és a visegrádi párbeszédben. Magyarország különösen aktív szerepet játszott a Délkelet-európai Stabilitási Egyezményben, és 1999 októberében útnak indította a „szegedi folyamatot", amely a stabilitási egyezmény tagállamai és a szerbiai ellenzék közötti párbeszéd hasznos fórumává vált. Magyarország 2000 januárjától a stabi­litási egyezmény demokratizálódással és emberi jogokkal foglalkozó I. munkaasztalának társelnöke volt. A munkaasztal prioritásos feladata volt a szerbiai ellenzéknek nyújtandó hathatós támogatás biztosítása, különösen az önkormányzatiság és a független média te­rén. A munkaasztal szintúgy különös figyelmet fordított a vajdasági magyarságra. A Külügyminisztériumban a második pillérrel kapcsolatos kérdésekért az Integrációs Államtitkárság (IÁT) visel felelősséget. 2000 márciusában megalakult az európai levelezői egység, és erősödött a tárcaközi koordináció KKBP-ügyekben. Általános értékelés Magyarország töretlen haladást mutat fel külpolitikájának az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájával történő összehangolásában. Magyarország megfigyelőként aktívan részt vesz a Nyugat-európai Unióban. Magyarország Nyugat-Balkánt érintő erőfeszítései a Belgrád elleni szankciók végrehaj­tására, a Duna-meder megtisztításához való pénzügyi hozzájárulásra és a nemzetközi bé­kefenntartó - SFOR és KFOR - missziókban történő részvételre összpontosultak. A Külügyminisztérium teljes egészében részt vesz a KKBP-t érintő tevékenységekben, de struktúrája további megerősítést igényel. 28. fejezet: Pénzügyi ellenőrzés A vonatkozó időszakban a területen mérsékelt haladás történt. Az 1999-es Csatlakozási Partnerség rövid távú prioritásként tartalmazza a belső és külső pénzügyi ellenőrzés erősítését. Ami a belső pénzügyi ellenőrzést illeti, a Kormányzati Ellenőrzési Flivatal lépéseket tett a közösségi támogatások végrehajtásának új IT-monitoring rendszere kifejlesztésére és be­vezetésére. 2000-ben a hivatal áttekintette a minisztériumok és a központi kormányzati szervezetek belső ellenőrzési szerveinek ellenőrzési kapacitásait. 2000-ben tovább erősödött a Pénzügyminisztériumnak mint a pénzügyi ellenőrzés koordináló hatóságának és a meg­felelő EU-szervekkel való kapcsolattartás központi összekötőjének szerepe. Az ex ante el­lenőrzési funkciók azonban nincsenek igazán jól kifejlesztve, és ebben a tekintetben a Kor­mányzati Ellenőrzési Hivatal mint központi ellenőrzési szerv nem lépett előre. 2000 ja­nuárjában átszervezték a magyar államkincstárat, és tevékenységi körét kiterjesztették min­den közkiadásra és bevételre. A külső pénzügyi ellenőrzés területén az Állami Számvevőszék, a legfelsőbb könyvvizs­gálati és ellenőrzési szerv, folytatta felkészülését IT-rendszerének modernizációjára. Felha­talmazása széles körű, és kiterjed a központi költségvetésre és a helyi önkormányzatokra is. Az Egészségbiztosítási Alap és a nagyobb helyhatóságok piaci könyvvizsgálókat is fel­kérnek pénzügyi beszámolóik auditálására. Az Állami Számvevőszék számára jól hozzá­férhetőek mindazok a nyilvántartások, személyek és adatok, melyekre szüksége van felada­tainak ellátásához. Mindazonáltal nem világos, hogy ez az intézmény korlátozás nélkül 144 Külpolitika

Next

/
Thumbnails
Contents