Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)

2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé

Dokumentum A személyes adatok hatékony védelmének biztosítása érdekében, Magyarországon 1999 folyamán elfogadásra került az általános adatvédelmi törvény végrehajtásának részletes szabályai. Ezek a szabályok tartalmazzák a büntetőeljárás, valamint az Európai Unió bűn­üldözési információs rendszerével és az Interpollal történő együttműködést és információ- cserét. A vízumpolitika területén a magyar jogi szabályozás harmonizációja az Európai Unió joganyagával tovább folytatódott. Uj-Zéland és Venezuela állampolgárainak lehetővé tet­ték a vízummentes beutazást. Új megállapodás aláírására került sor Brazíliával. 1999 au­gusztusában több ország állampolgárai számára kötelezővé vált a repülőtéri tranzitvízum. 2000 júniusában ideiglenes vízumkötelezettségi megállapodás lépett hatályba Magyar- ország és Oroszország között mindenfajta jövedelemtermelő tevékenység folytatása, tanul­mányok folytatása és a 30 napot meghaladó tartózkodás tekintetében. Minden egyéb eset­ben az orosz állampolgárok vízummentesen léphetnek Magyarország területére, amennyi­ben rendelkeznek meghívólevéllel vagy elegendő pénzügyi fedezettel. Magyarország ví­zumkötelezettségről szóló megállapodást kötött Azerbajdzsánnal, Tádzsikisztánnal, Ör­ményországgal és Türkmenisztánnal. A konzuli munkát támogató on-line információs rendszerrel együtt a Külügyminiszté­rium megteremtette az új vízumkiadási rendszert. Ezzel egyidejűleg megkezdődött a sze­mélyi állomány képzése az új rendszer alkalmazására, illetve a hamis vagy hamisított ok­mányokat felismerő eszközök beszerzésére került sor. A határellenőrzés területén 1999 szeptemberében bevezetésre került a határregisztrációs rendszer Magyarország mind az 56 határátkelőhelyén, az illegális bevándorlás és a szerve­zett bűnözés elleni harc elősegítésére. Minden be- és kilépő személy adatai állampolgársá­guktól függetlenül rögzítésre kerülnek. 2000 januárjában új típusú személyi igazolványt vezettek be a hamisítás megakadályozása érdekében. Az intézményi részt illetően folytatódott a számítógépesítés és a határőrség infrastruk­turális fejlesztése. A határ-ellenőrzési rendszer működésének elősegítésére 1999-ben ok­mányleolvasók telepítése kezdődött meg. A zöldhatárokon a felszerelés fejlesztése tovább folytatódott a schengeni követelményeknek megfelelően. Hőérzékelő kamerákat alkalmaz­nak a 174 km hosszúságú jugoszláv határszakasz teljes hosszán; 70 db éjjellátó készülék, útlevél-leolvasók és hordozható számítógépek alkalmazására került sor, valamint 474 db terepjáró vásárlásával megtörtént a gépjárműpark modernizációja. A megerősített határel­lenőrzés eredményeként 1999-ben 814 gyanúsított letartóztatására került sor, mely igen je­lentős, 500%-os növekedés 1998-hoz képest. A határellenőrzésért a Belügyminisztérium alárendeltségében a határőrség felel. Elég széles körű nyomozati jogkörrel rendelkezik, melybe bele tartozik a szervezett bűnözés elleni küzdelem, nincs azonban joga büntetőügyekbe beavatkozni; a rendőrséggel történő együttműködés nem mindig működik kielégítően. Szintén a felelősségi körébe tartozik az idegenrendészeti eljárások lefolytatása első fokon. Az alkotmány alapján, háború esetén a határőrség katonai szervezetnek minősül. A határőrség 10 364 fős állománnyal rendelkezik. Az az országgyűlési határozat, amely az állomány létszámát 13 205 főre emeli, nem került alkalmazásra, mivel a környezeti károk miatt a költségvetés átcsoportosítására volt szük­ség. 2000 során mintegy 2000 határőr és rendőr képzésére került sor nyelvi képzést is be­136 Külpolitika

Next

/
Thumbnails
Contents