Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Az Európai Unió Bizottságának 2000. évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé leértve, azonban a képzés túlságosan elméletinek tűnt, és kevés gyakorlati ismeretet nyújtott. Ami a bevándorlást illeti, 2000 első felében mintegy 76 ezer külföldi élt jogszerűen Magyarországon, akik közül 60 ezernek volt állandó tartózkodási engedélye, melyet különleges rendőrség adott ki. 1999-ben 6734 illegális bevándorlót fedtek fel (15%-kal kevesebbet, mint 1998-ban). 1999-ben 18 898 külföldit toloncoltak ki az országból (16%-kal kevesebbet, mint 1998-ban). A letartóztatott illegális bevándorlóknak közösségi szállásokon kell tartózkodniuk, ahol az életkörülmények gyakran meglehetősen nehezek (lásd még a B. 1.2 - Emberi jogok és a kisebbségek védelme). 2000. január óta a bevándorlók bizonyos feltételekkel az országban tartózkodhatnak, és munkavállalási engedélyt kaphatnak. 1999 szeptemberében az idegenrendészeti törvény módosítására került sor. A módosítás értelmében kötelező azon külföldiek idegenrendészeti célú letartóztatása, akik a szervezett bűnözéssel állnak kapcsolatban, valamint szigorodott a közösségi szállások elhagyásának feltételrendszere. A közösségi szálláson kötelező tartózkodási idő legfeljebb 18 hónap lehet, a módosítás rendelkezik az ezen idő eltelte utáni intézkedésekről. Rendelkezik az illegális bevándorlókat szállító légitársaságokkal szembeni pénzbüntetés kiszabásáról, illetve jelentésre kötelezi a külföldieket, amennyiben tartózkodási céljukban bármilyen változás következik be. Ugyanakkor a további harmonizáció során biztosítani kell, hogy a külföldiek elhagyják az országot, és külföldről igényeljenek új vízumot, amennyiben tartózkodási céljukat meg akarják változtatni. Magyarország 1999-ben és 2000-ben visszafogadási megállapodást léptetett életbe Németországgal, Olaszországgal, Szlovéniával és Moldovával. A Bulgáriával kötött visszafogadási megállapodás 2000 júniusában lépett hatályba. Magyarország továbbra is célország a menekültek számára. 1999-ben 11 412 személy nyújtott be menedékjog iránti kérelmet, mely több mint 55%-os növekedést jelent 1998-hoz viszonyítva. Az előző évekhez hasonlóan többségük Jugoszláviából érkezett. Az adott időszak alatt a Menekültügyi és Migrációs Hivatal 313 személynek adta meg a menekültstátust, és 1776 személy kapott befogadottstátust a menedékjogi törvény alapján. A menedékjogért folyamodók mintegy fele eltűnt az eljárás alatt. 2000 januárjától az új Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (180-200 fős állomány) felelősségi körébe tartozik a menekültügyek elsőfokú elbírálása, a menekültek elhelyezési kérdéseinek intézése, az állampolgársági ügyek, valamint az idegenrendészeti ügyek másodfokú elbírálása. A hivatal 2000-ben 5 millió eurós saját költségvetésből gazdálkodik. A hivatal felállítása javította az érintett szervek közti koordinációt. A Menekültügyi és Migrációs Hivatal, amely a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal része, továbbra is komoly munkaerő- és költségvetési gondokkal küzd. Ez hosszadalmas és időnként nem megfelelő jogi eljárásokhoz vezetett, valamint 1999-ben jelentős lemaradáshoz a menekültkérelmek elbírálása terén, mely 2000-ben csökkenni kezdett (az 1999. júliusi 4000-ről 2000 májusára 2000-re) további kiegészítő munkaerő felvételét követően. A Fővárosi Bíróságon, mely a menekültkérelmek elbírálásának jogorvoslati fóruma, a függőben lévő ügyek száma igen jelentős maradt a bírák számának növekedése ellenére. Magyarország erőfeszítéseket tett a befogadóállomások színvonalának javítása érdekében a Budapest Ferihegyi repülőtéren, Kiskunhalason és Szombathelyen. 2000. ősz-tél 137
