Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Dokumentum forrásból kaptak támogatást integrált regionális fejlesztési programok végrehajtásához és a Strukturális Alapokra való felkészüléshez. A három célrégió a következő: Észak-Magyar- ország, Észak-Alföld, Dél-Alföld. Ezen túlmenően a kormányzat egyéb programozási dokumentumokat állított össze az ISPA infrastruktúra fejlesztésekhez a közlekedés és a környezetvédelem területén, továbbá a vidékfejlesztésről szóló SAPARD tervet (lásd A. b) rész: Az Európai Unió és Magyarország közötti kapcsolatok). A gazdasági miniszter kapott megbízást a regionális politika átfogó koordinációjára. Az új Regionális Politika Államtitkárságot 2000 elején hozták létre, feladata a belső gazdasági kohézió és a regionális fejlesztési politika közötti megfelelő kapcsolat biztosítása. A Strukturális Alapokkal és a Kohéziós Alappal kapcsolatos ágazati felelősség megoszlik a érintett minisztériumok között. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak ebben az összefüggésben fontos szerepe van az Európai Regionális Alap (ERDF) fogadásával kapcsolatos felkészülésben. A tárcaközi koordináció megerősítésére létrehozták a Fejlesztéspolitikai Tárcaközi Bizottságot. A bizottság felügyeli és koordinálja az Előzetes nemzeti fejlesztési terv kidolgozásával kapcsolatos feladatokat. A helyi önkormányzatok szintjén, a közigazgatás korszerűsítése keretében folytatódik a köztisztviselők EU-integrációs képzése. A kormány 2 millió eurót különített el arra a célra, hogy a kis önkormányzatokat úgynevezett kistérségekbe integrálja. Ennek jelentősen növelnie kell a hatékonyságot, és hozzá kell járulnia az igények és a szükséges intézkedések egyértelmű azonosításához a regionális fejlesztés tervezési folyamatával összefüggésben. A helyi és a regionális szint, továbbá a gazdasági és szociális partnerek az Országos Területfejlesztési Tanács, valamint a hét Regionális Fejlesztési Tanács tevékenységén keresztül kapcsolódnak be a programok tervezésébe és végrehajtásába. A regionális fejlesztés finanszírozását illetően a 2000. évi költségvetési törvény új pénzügyi eszközöket vezetett be a területfejlesztés (44 millió euró) és a vidékfejlesztés (14 millió euró) számára. A központi költségvetés támogatja a legelmaradottabb megyéket (Borsod, Nógrád, Szabolcs, Békés, Somogy). 2000-ben a ágazati támogatások 20%-át e területek kapták. A kormány ugyancsak döntött arról, hogy azok a régiók amelyek nem tartoznak az Előzetes nemzeti fejlesztési terv célterületei közé, azokkal azonos támogatásban részesülnek 2001-től. A támogatás felhasználása a PNDP eljárása szerint történik (lásd még: 28. fejezet: Pénzügyi ellenőrzés és 29. fejezet: Pénzügyi és költségvetési előírások). Általános értékelés Összességében Magyarország jelentős haladást ért el a csatlakozást követően rendelkezésre álló Strukturális Alapok kezeléséhez szükséges intézményi struktúra fejlesztése során. Néhány területen azonban további intézkedések szükségesek. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium végrehajtási kapacitását tovább kell fejleszteni, meg kell erősíteni a tárcaközi koordinációt. A NUTS II. szintnek megfelelő régiók szerepét egyértelműen meg kell határozni. Összességében a területfejlesztésről és területrendezésről szóló módosított törvény pozitív és negatív elemeket egyaránt tartalmaz a Strukturális Alapok jövőbeni kezelésével összefüggésben. A módosítások megnövelték a NUTS II. szintnek megfelelő régiók fontosságát, és egyértelműbbé tették a különböző intézmények szerepét. A re130 Külpolitika
