Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Az Európai Unió Bizottságának 2000. évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé gionális döntéshozatali keretek azonban komoly aggodalomra adnak okot a hatékony döntéshozatali képesség és a programozási alapelvek figyelembe vétele vonatkozásában. Az Előzetes nemzeti fejlesztési tervet tovább kell tökéletesíteni, és összhangba kell hozni a strukturális politikával és a Magyarország által nemzeti/szektorális szinten tett kezdeményezésekkel. Ebben az összefüggésben közép- és hosszú távú stratégiai álláspont kialakítására van szükség a szektorpolitikák és a regionális operatív programok jövőbeni szerepéről. A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap működtetéséhez szükséges végrehajtói kapacitások mind központi, mind regionális szinten további jelentős fejlesztéseket igényelnek, a már említett stratégiai álláspont figyelembevételével. A pénzügyi ellenőrzés rendszerét regionális szinten is tovább kell fejleszteni. Az 1. Célkitűzés és az Interreg igénybevételére való jogosultság megállapításához szükséges regionális statisztikai adatok rendelkezésre állnak. Nagyon fontos azonban, hogy az ex ante értékelés igényeinek teljesítéséhez szükséges adatszolgáltatást még biztosítani kell. NUTS II. szinten például csak felettébb korlátozott mértékben állnak rendelkezésre adatok a szociális indikátorokhoz és a strukturális üzleti statisztikához. 22. fejezet: Környezetvédelem Az 1998-2002-re szóló ambiciózus Nemzeti környezetvédelmi programhoz és a 1999-es Közösségi vívmányok átvételéről szóló nemzeti programhoz (ANP) képest a jogközelítés terén az elmúlt évben kismértékű előrelépés történt. A felülvizsgált ANP keretében Magyarország mindazonáltal újra számba vette a hátralévő feladatokat, és minden ágazatban, illetve majdnem az összes irányelv tekintetében jogközelítési tervet készített. Ezeket az esetek többségében finanszírozásról szóló tervek kísértek, megjelölve a különböző pénzügyi forrásokat éves bontásban, úgy, ahogyan ezt a Csatlakozási Partnerség vonatkozó rövid távú prioritása előirányozta, figyelembe véve az igazgatási kapacitás fejlesztésének költségeit. Földrajzi helyzeténél fogva Magyarország nagymértékben függ a hatékony környezeti tárgyú regionális együttműködéstől. Több kezdeményezés ellenére a szomszédos országokkal folytatott együttműködés terén kézzelfogható lépések még nem történtek. A Romániában történt sorozatos ipari baleseteket követően Magyarország, Ukrajna, Románia és Szlovákia környezetvédelmi miniszterei 2000 áprilisában közös nyilatkozatot írtak alá a régióbeli ökológiai katasztrófákra vonatkozó értesítési együttműködés szükségességéről, amely egyrészt a „szennyező fizet" elven, másrészt a környezetvédelmi „forró pontok" azonosításán (regionális leltár) alapul. Ugyanebben az időszakban a négy visegrádi ország környezetvédelmi miniszterei nyilatkozatot írtak alá a környezeti EK-jogközelítés gazdasági hatásairól és a vonatkozó jogszabályok leginkább költséghatékony végrehajtásáról szóló folyamatos információcseréről. A horizontális szabályozás területén az espoo egyezmény 1999 októberében lépett hatályba. Határon átnyúló környezeti hatásvizsgálati eljárásokat kell ezentúl alkalmazni az egyezmény hatálya alá eső tevékenységek tekintetében. A jogszabályok további, a környezeti hatásvizsgálatról szóló közelítése valósult meg a tevékenységek hatályát illetően, de további erőfeszítések szükségesek az irányelv teljes átvétele és a megfelelő végrehajtás érdekében, 2000. ősz-tél 131
