Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Az Európai Unió Bizottságának 2000. évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé A pénzügyi szektor ma már erős és jól szabályozott. Számos meghatározó bank és pénzügyi intézmény privatizálása során olyan stratégiai külföldi befektető kezébe került, amely jelentős gyakorlattal rendelkezik a pénzügyi szektor irányításában. A Postabank még mindig az állam tulajdonában van, de privatizációjára készülnek a tervek. A bankszektor jövedelmezősége drámaian csökkent az elmúlt években, egyfelől az orosz válság hatására, másfelől a bankok közötti verseny erősödése miatt. A hitelezési tevékenység erősödik, ami az éleződő versenynek tudható be, ugyanakkor a kis- és közepes vállalatoknak nyújtott pénzügyi szolgáltatások valamelyest korlátozottak. A vállalati szektornak nyújtott hitel csak a GDP 27%-a. A pénzügyi szektor nagyobb figyelmet fordít a háztartások banki igényeire. Növekszenek a háztartásoknak nyújtott hitelek, még ha alacsony szintről is, miközben erősödik a háztartási megtakarítások választható pénzügyi közvetítői közötti verseny. A pénzügyi szektor felügyelete immár egy intézményben összpontosul, bár még kérdéses, milyen diszkrecionális jogkörökkel rendelkezik az új intézmény, mekkora a pénzügyi függetlensége, és hogyan érvényesül majd a konszolidált hitelintézeti felügyelet. Kételyek merültek fel a nyugdíjpénztárak felügyeletének hatékonyságával kapcsolatban is. Magyarország működő piacgazdaság. Jelentős előrelépést ért el a makrogazdasági egyensúly megszilárdításában, a folyó fizetések fenntarthatóságának és a piacgazdaság intézményi alapjának erősítésében. Azonban a költségvetési szigor továbbra is elengedhetetlen, és középtávon szükség van a költségvetés konszolidálására. Ahhoz, hogy a jelenlegi sikerek tartóssá váljanak, a kormányzatnak tovább kell folytatnia a napirenden lévő új reformokat, különösen az egészségügy, a közlekedés és az önkormányzatok finanszírozása területén. Az árstabilitás terén tett lassú előrehaladás aggodalomra ad okot, ezért a magyar hatóságoknak megfontolt és rugalmas monetáris és árfolyam-politikát kell folytatniuk. További javulást kell elérni a hazai KKV-k részére nyújtott szolgáltatásoknál a pénzügyi szektor közvetítő szerepének növelése révén. Az unión belüli verseny nyomásának és piaci erőknek való megfelelési képesség Ahogyan ez az Agenda 2000-ben is lefektetésre került, Magyarország e feltétel teljesítésére vonatkozó képessége a működő piacgazdaság meglététől és a stabil makrogazdasági kerettől függ, amely a gazdaság szereplőinek lehetővé teszi, hogy döntéseiket kiszámítható környezetben hozzák meg. Ehhez szükséges még a humán és a fizikai tőke megfelelő mennyisége, az infrastruktúrát is beleértve. Az állami vállalatok átalakítását folytatni kell, és valamennyi vállalkozásnak hatékonyságnövelő beruházásokat kell eszközölnie. Ezen túlmenően minél nagyobb a vállalkozások hozzáférése a külső finanszírozási forrásokhoz, illetve minél sikeresebbek az átalakulásban és az innovációban, annál nagyobb lesz az alkalmazkodási képességük. Összességében egy gazdaság annál jobban tudja teljesíteni a tagsággal járó kötelezettségeit, minél nagyobb fokát éri el az unióval való gazdasági integrációnak a csatlakozást megelőzően. Az EU-tagállamokkal folytatott kereskedelemben az áruk mennyisége és sokfélesége mind ennek bizonyítékául szolgál. Magyarország megfelelő makrogazdasági egyensúllyal és intézményi infrastruktúrával működő piacgazdaság, mely szükséges a magánszektor kezdeményezéseiből fakadó előnyök kihasználására és a gazdaság fenntartható növekedése alapjának megteremtéséhez. 2000. ősz-tél 95
