Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Dokumentum Magyarországon a helyi önkormányzás erősen decentralizált formája működik, amely néhány területen nem kielégítő szolgáltatásokhoz és a helyi finanszírozás túlfeszítettségé- hez vezetett. A kormány felismerte ezt a problémát és - némi sikert már felmutatva - ösztönző pénzügyi támogatást ad az erőforrások és tevékenységek összehangolt közös felhasználására és végzésére a helyi önkormányzati társulásokon keresztül. A helyi önkormányzati felelősségi kör átfogó megreformálásának hiányában a kormánynak rugalmas és innovatív megközelítést kell alkalmaznia mind a helyi önkormányzatok finanszírozása, mind a nyújtott szolgáltatások terén. 1997-ben Magyarország átfogó, többpilléres nyugdíjrendszert vezetett be. Sajnálatos, hogy a kormány ismét elhalasztotta a megreformált rendszer második pilléréhez történő hozzájárulás mértékének megemelését. Amíg ez azonnal nem veszélyezteti a második pillér pénzügyi életképességét, a hozzájárulás emelésének elmaradása megkérdőjelezi a kormány nyugdíjreform iránti elkötelezettségét. Az ármechanizmus hatékonyan működik a magyar gazdaság legtöbb ágazatában, a legtöbb ár szabad. Azonban a kormányt kritika érte a gázár és a gyógyszerárak meghatározásába való beavatkozás módja miatt. A hatósági árak, amelyek elsősorban bizonyos energetikai termékekre, gyógyszerekre, önkormányzati bérlakások díjaira, tömegközlekedésre és telefontarifákra vonatkoznak, a fogyasztói árindex 18 százalékát teszik ki. A privatizációs folyamat majdnem teljes. A magánszektor gyorsan növekszik, és 1999 végére aránya 80 százalék fölött volt a GDP-hez képest. Nemrégiben a kormány eladta még meglévő részvényeit több pénzintézetben, de nem történt előrelépés a privatizált vállalatokban meglévő kisebbségi részesedések eladásában. Az APV Rt. által birtokolt vagyon könyv szerinti értéke 3,4 milliárd euró, az APV továbbra is többségi tulajdonos 134 cégben, míg 1990-ben 1859 állami vállalat volt. Az APV folytatja a gyógyszer-kiskereskedő Hungaropharma és a legnagyobb acélgyár, a Dunaferr privatizációját. Az új, különösen a közvetlen külföldi tőkebefektetésekhez kapcsolódó vállalkozások növekedése erős. A magánvállalkozások nettó száma 3%-kal nőtt 1999-ben. A legtöbb ágazatban nincs jelentős belépési korlát, bár bizonyos nehézségek merülnek fel a csődeljárás alkalmazásával kapcsolatban. Mindazonáltal számos kis- és közepes méretű vállalkozást viszonylag nagyobb adóteher sújt, mint a külföldi vállalatokat, mivel sok, a külföldi befektetőknek nyújtott adókedvezmény nem elérhető a hazai tulajdonú cégek számára. A jogrendszer jól működik, a tulajdonjog teljesen megalapozott, a szerződések kikény- szeríthetősége jó, és általában hatékonyak a közbeszerzési eljárások. Mindazonáltal, a Nemzeti fejlesztési tervben (Széchenyi terv) körvonalazott autópálya-építés felgyorsítására tett erőfeszítések során a magyar hatóságok nem alkalmazzák a nemzeti jog által megkövetelt szokásos közbeszerzési eljárást. Az előminősített szűk vállalati körből választották ki a tárgyalópartnereket, ezzel az átláthatóság hiányát sugallva és a korrupció benyomását keltve. A Budapesti Értéktőzsde hatékony lehetőséget ad a tulajdonjogok átruházására. A földpiac fejlődik: a nagyobb egyéni gazdaságok és a vállalatok nagyrészt bérlik az általuk használt földeket, kisebb részét megvásárolták. A bérleti szerződések mind időtartamukat, mind kifinomultságukat tekintve növekedtek, javítva a birtoklás időtartamának biztonságát, és ezáltal ösztönözve a befektetést. 94 Külpolitika
