Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Az Európai Unió Bizottságának 2000. évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé Az államháztartás hiánya 1999-ben a GDP 3,7 százalékát tette ki. Az év első felében az alacsonyabb bevételek és elsősorban a társadalombiztosítás megcsúszó folyó kiadásai gyengítették a fiskális teljesítményt. A hatóságok erre több, be nem jelentett költségmegszorítást foganatosítottak, ennek jelentős része a beruházási kiadások terén történt. A költség- vetésileg betervezett beruházásoknak csak a háromnegyede valósult meg a pénzügyi évben. Az év vége felé a korábbi fiskális problémák okai ellentétükbe fordultak. A bevétel növekedett, mivel a gazdasági növekedés gyorsult és az infláció meglódult. Az évek folyamán Magyarország fokozatos megközelítést alkalmazott a fiskális konszolidáció terén. A költségvetési elszámolási gyakorlat terén visszalépés következett be 2000-ben. A kormány megbízta a Magyar Fejlesztési Bankot az autópálya-építési program finanszírozásával. A bank nem része az államháztartásnak, így nagy a veszélye a jelentős költségvetésen kívüli kormányzati kötelezettség keletkezésének. A deficit magában foglalja a Társadalombiztosítási Alap vagyonának eladásából származó bevételeket. Ezek figyelmen kívül hagyása a deficitet a GDP 4,5 százalékára tornázza fel 1999-ben. Ennek részét képezte bizonyos vagyonnak közvetlenül az APV Rt.-hez történt átcsoportosítása, amely szintén nem része a központi költségvetésnek. Számviteli ellentmondás jött létre az államháztartás keretein belül. Amíg a központi költségvetés a privatizációs bevételeket a központi költségvetés bevételének tekinti, addig a Társadalombiztosítási Alap az ilyen bevételt jövedelemként tartja számon. Egy hasonló, kisebb mértékű vagyonátcsoportosítás van a 2000-es költségvetésben is. Az első negyedéves fiskális teljesítmény jobb volt a vártnál, és a kormányzat várhatóan teljesíteni tudja a 2000. évi államháztartási hiányra vonatkozó 3,5 százalékos célkitűzését. Az erős GDP-növekedés és a vártnál magasabb infláció az adóbevételek meglódulásához vezettek, különösen az áfa, a nyereségadó és az szja nőtt. A költségvetési hitelességet növelte a kormány azon döntése, hogy nem vizsgálja felül az 1999. júniusi középtávú költségvetési irányelveit. A középtávú költségvetési keretet tovább erősíti az a döntés, hogy a költségvetést a következő két évre vonatkozóan terjesztik be. Számos jelentős költségvetési kihívás marad még, olyanok, mint a vasút, az egészségügy és az önkormányzatok. A közeljövőben az alacsonyabb infláció elérése szigorúbb költségvetési választ igényel, hogy ellentételezni tudja a csökkenő kamatokat. Míg az elmúlt években a kormányzat jelentős előrehaladást ért el a vasúti közlekedési szektor reformja terén, az továbbra is a legfőbb elszívója a közszféra erőforrásainak. Ez év végéig a MÁV további 1200 kilométerrel tervezi csökkenteni közforgalmú vasúti pályáinak hosszát. Folyamatban van a teher- és az árufuvarozás szétválasztása, amelynek 2003-ra kell befejeződnie. A differenciált tarifarendszer bevezetésére vonatkozó tervek alacsonyabb prioritást kaptak, mint a szerkezetátalakítási tervek. Az egészségügyi reform a legsürgetőbb strukturális reformszükséglet, amellyel Magyar- ország szembesül. Az egészségügyi mutatók kedvezőtlenek, összehasonlítva más OECD- országokkal, mialatt a gyenge lábakon álló finanszírozási struktúra komoly terhet jelent az államháztartásnak. A reformfolyamat kezdeti szakaszban tart, egyelőre nem sikerült politikai konszenzust elérni. Általánosságban a kormányzatnak átfogó és rendszeres reform- programot kell kidolgoznia, amely mind az egészségügyi ellátás színvonalát javítja, mind megoldást talál a nehéz finanszírozási kérdésekre. 2000. ősz-tél 93
