Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Az Európai Unió Bizottságának 2000. évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé kimutatták, hogy a foglalkoztatott nők aránya az elmúlt 10 évben 50%-ról 30%-ra csökkent. A dolgozó nők 10^10%-kal kevesebbet keresnek, mint az azonos pozícióban lévő férfiak, és a legtöbb vezető posztot férfiak töltik be. Az esélyegyenlőségi szakértők szerint az elbocsátások általában elsőként a nőket érintik. Munkaerő-felvétel során a nők gyermekvállalási terveivel kapcsolatos érdeklődés alkotmányellenes gyakorlata szintén a tipikus problémák egyik példája. A fogyatékkal élők egyenlő esélyeiről és jogairól szóló törvény 1999. januári elfogadását követően megalakult a Fogyatékosügyi Tanács. A tanács feladata a jogi keretekkel kapcsolatos tanácsadás, a célcsoporttal kapcsolatos tevékenységek koordinálása, a kormány rendszeres tájékoztatása a fogyatékkal élők életkörülményeiről, továbbá a Nemzeti fogyatékosügyi program és akcióterv kidolgozása. A márciusban elfogadott 2000. évi akcióterv 19 millió eurót irányzott elő a fogyatékosok foglalkoztatásának elősegítésére. A program eredményeképpen speciális foglalkoztatási feltételek mellett rehabilitációs csoportokat hoztak létre; egy kísérleti programot indítottak és speciálisan felszerelt lakásokat alakítottak ki. A program egy másik eleme azt célozza, hogy a 20 főnél többet foglalkoztató vállalatoknál az állások 5%-át a fogyatékosok számára tartsák fenn. A program legnehezebb része a középületekbe történő bejutás biztosítása. Az emberi és állampolgári jogok biztosának legutolsó jelentése szerint a középületeknek csupán 18%-a, az egészségügyi és gyermekintézmények 25%-a és a fogyatékosok intézményeinek 86%-a közelíthető meg a mozgássérültek számára. Ezzel együtt a közelmúltban Magyarország nemzetközi elismerést kapott a helyzet javításáért tett erőfeszítéseiért. 2000 májusában Magyarország nyerte el a Franklin Delano Roosevelt Nemzetközi Fogyatékosügyi Díjat. A díjat odaítélő bizottság külön értékelte a szociális ellátással és a közoktatással kapcsolatos törvények végrehajtását, valamint a fogyatékosok számára bővülő lehetőségeket felkínáló munkahely-teremtési programokat is. Magyarországnak számos, ágazati elven felépülő szakszervezete van, melyek többsége tagja a hat reprezentatív szakszervezeti szövetség valamelyikének. A szakszervezeti tagság megközelítően a munkaerő 30%-ára tehető. A kollektív szerződések 1999-ben 1,2 millió főre terjedtek ki, ez az öt vagy annál több főt foglalkoztató vállalatok munkavállalóinak 45%- át teszi ki. Ezen megállapodások többsége vállalati szinten jött létre, s ez a középszintű (ágazati, alágazati) kapcsolatok gyengeségét jelzi. 1999-ben átalakult a szociális párbeszéd a munkaügyi kérdések, valamint az országos gazdasági és szociálpolitikai témák szétválasztásának, valamint a gazdasági párbeszéd bővítésének céljából. A kormány elindított egy hároméves programot is, amely a szociális partnerek kapacitásainak fejlesztését és az európai szintű szociális párbeszédre történő felkészítését szolgálja. Mindamellett némi aggodalmat váltott ki a párbeszéd eredménye, s a kormánynak további erőfeszítéseket kell tennie a valódi párbeszéd biztosítása és megfelelő formában történő továbbvitele érdekében. Kisebbségi jogok és a kisebbségek védelme Összhangban a Csatlakozási Partnerség rövid távú célkitűzésével és az 1999 áprilisában elfogadott középtávú roma akcióprogrammal, a kormány speciális támogatást biztosított a roma kisebbség nehéz helyzetének kezelésére. Nevezetesen, intézkedések születtek az 2000. ősz-tél 87
