Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Dokumentum oktatás (ösztöndíjak és oktatási intézmények támogatása), a kultúra (a helyi közösségek megerősítésében és a roma kultúra megőrzésében nagyon fontos szerepet játszó roma közösségi házak megnyitása), a foglalkoztatás (közhasznú és közmunkaprogramok), a lakásügy, az egészségügy és a diszkriminációellenesség terén. A „Roma rendőr program" keretében a roma származású rendőrök száma emelkedett, s erősödött az együttműködés a roma szervezetekkel. 2000-ben a középtávú akcióprogram végrehajtása irányába tett fontos lépésként összesen 19 millió euró értékben speciális költségvetési források váltak hozzáférhetővé, amit a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa is elismert. Az intézkedéscsomagtól ugyanakkor csak középtávon várhatók valódi eredmények, miközben a roma lakosság helyzete továbbra is nehéz marad. A roma népesség gyenge egészségi állapota és létfeltételei miatt a cigányság születéskor várható élettartama átlagosan tíz évvel kevesebb, mint a lakosság többi részének. Az oktatás terén a romák kevesebb mint 46%-a fejezte be általános iskolai tanulmányait, s mindössze 0,24%-uk szerzett egyetemi vagy főiskolai diplomát. A társadalom változatlanul előítélettel viszonyul a cigánysághoz, mely széles körű diszkriminációval szembesül. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa jelezte, hogy diszkrimináció tapasztalható az igazságszolgáltatás, a rendőrség, a foglalkoztatás és oktatás terén. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Jogvédő Irodája adatai szerint a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó esetek többsége a helyi önkormányzatok eljárásával szemben merültek fel - a legtöbb eset „mindennapi rasz- szizmusra" utal: például szórakozóhelyiségekbe való belépés megtagadásával vagy foglalkoztatással volt kapcsolatos. Továbbra is komoly probléma a lakáshoz jutás vonatkozásában tapasztalható diszkrimináció, valamint a közintézményekbe való bejutás. Időközben a jogrendszerben lassan megkezdődött a diszkriminációs panaszokra való reagálás, és a magyar bíróságok előtt hátrányos munkaügyi megkülönböztetésre, rendőrség részéről tapasztalható rossz bánásmódra, illetve a vendéglátó-ipari egységekbe való bejutás megtagadására vonatkozóan peres eljárások indultak. A roma gyermekek többsége speciális tantervű iskolákba jár. Ezek aránya az ország egyes részein (Eszakkelet-Magyarország) 94%-os, ami az intézményi előítélet jeleként és a közoktatási rendszer kudarcaként értékelendő. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa több ízben is rámutatott arra, hogy roma gyermekek aránytalanul magas száma az ilyen iskolákban indokolatlan, és a hátrányos megkülönböztetés jele. Magyarországon összesen 132 speciális tantervű iskola van. Pozitív lépés, hogy a kormány a kérdés megvizsgálására oktatási ügyekért felelős biztost nevezett ki (az oktatási miniszter felügyelete alatt). Ezen túlmenően egy magyarországi bíróság másodfokú ítéletében helybenhagyta azt a döntést, amely egy helyi önkormányzatot arra kötelezett, hogy fizessen kártérítést azoknak a roma tanulóknak, akiknek általános iskolája a roma diákoknak külön szervezett ballagási ünnepséget. 1.3. Összefoglaló értékelés Magyarország továbbra is teljesíti a koppenhágai politikai kritériumokat. Az 1999-es fejlesztési program folytatólagos végrehajtásában további haladás látható a köz- igazgatás korszerűsítése terén. 88 Külpolitika
