Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - AZ ATLANTI SZÖVETSÉGBEN - Botz László: A Katonai Felderítő Hivatal feladatai a NATO-csatlakozás után
A Katonai Felderítő Hivatal feladatai a NATO-csatlakozás után A védelemdiplomácia a klasszikus külügyi tevékenységet kiegészítő feladatkör, amely célszerűen kialakított, a tárcák összehangolt együttműködésére alapozott módszertani és szervezeti keretekkel rendelkezik. A helyszíni katonai képviselet több szempontból is nélkülözhetetlen lehet. Ez megvalósulhat véderőattasé, összekötőcsoport vagy programhivatal révén. A védelemdiplomáciában a katonai attasék játszhatnak kulcsszerepet, mivel biztosítják, hogy a küldő ország tisztában legyen a fogadó ország érdekeivel és igényeivel. A hírszerzés itt is kiemelkedő jelentőséget nyer, mert az államok többségében a főparancsnokot (államfőt), a védelmi minisztériumot és a vezérkart képviselő attaséhivatalok szakmai irányítását hagyományosan - és nem véletlenül - a katonai felderítés látja el. A védelemdiplomácia összetettsége miatt a védelmi minisztérium tevékenységét össze kell hangolni más minisztériumokéval, mindenekelőtt a külüggyel. Egyeztetik például azokat a követelményeket, amelyek meghatározzák, hogy mely országokban kell véderőattasé hivatalokat felállítani, illetve fenntartani. A külügyi és a katonai képviseletek közötti együttműködés feltételrendszerét teremti meg, hogy a katonai (véderő) attasé hivatalok a nagykövetségek működési rendjébe illeszkednek, és a katonai attasé szakmai ügyekben a nagykövet tanácsadója. A KFH által vezetett katonadiplomácia csak egy (igen fontos) része a szerteágazó feladatkört átfogó védelemdiplomáciának és annak eszközrendszerébe, valamint formális kereteibe illeszkedve információs és technikai támogatási hátteret biztosít a célok eléréséhez. Mindenki, aki a védelem területén tevékenykedik, világszerte a „béke és a biztonság nagykövete" szerepét tölti be. c) A védelemdiplomácia kitüntetett helyzetbe hozása csak egy részeleme a NATO korunk kihívásaira adott válaszának. A szuperhatalmi vetélkedés megszűnése utáni helyzetben felszínre került új típusú fenyegetések, veszélyek, kockázatok és kihívások kezeléséhez ugyanis nélkülözhetetlennek mutatkozott a szövetség részvétele a válságok megelőzésében, elhárításában, következményeinek felszámolásában. Ennek a feladat- rendszernek a kivitelezéséhez elengedhetetlenül szükséges a bizonytalansági tényezők objektív feltárása, a szövetség értékeihez fűződő viszonyuk tárgyilagos bemutatása, a NATO és tagállamai érdekeinek megvalósulására, érvényesítési lehetőségeire gyakorolt befolyásuk szakszerű elemzése. A szövetséges felderítés tehát azzal a követelménnyel került szembe, hogy megfeleljen ezeknek az elvárásoknak, a döntéshozókat „képbe helyezze" a biztonságpolitikai korszakváltás lényegi tendenciáiról; információival, értékeléseivel támogassa a kihívásokra történő válaszadást, az új stratégia kimunkálását. Az új stratégiai koncepció egyik kulcseleme az V. cikkely hatálya alá nem eső, területen kívüli, válságmegelőző és -kezelő műveletek létjogosultsága és kivitelezhetősége. Ennek elméleti megalapozottsága, jelentése, feltételrendszere még sokáig vita tárgya lesz. 2000. tavasz-nyár 29
