Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Dokumentum A végrehajtó hatalom A közigazgatás szerkezete stabil maradt. Bizonyos korlátozott átszervezésre került sor a Külügyminisztériumban, amely 2000 februárjától átvette a Gazdasági Minisztériumtól a kereskedelempolitikát, beleértve az OECD-vel és a WTO-val való kapcsolatokat is. A Gazdasági Minisztérium továbbra is felelős maradt a piacvédelemért és az engedélyeztetésért, de megosztotta a Külügyminisztériummal a kereskedelemfejlesztési és befektetésösztönzési tevékenységet. 2000 júniusában a telekommunikációs szektor felügyelete átkerült a volt Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumtól a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe. A Miniszterelnöki Hivatalban információtechnológiai kormánybiztost neveztek ki, felismerve, hogy a kormány részéről az egész területet átfogó erőfeszítésekre van szükség. 2000 elején új Regionális Fejlesztési Főosztály állt fel a Gazdasági Minisztériumban, amelyet a belső gazdasági kohéziós és a regionális fejlesztési politikák közötti kapcsolat biztosításával bíztak meg. Helyi önkormányzati szinten a közigazgatás korszerűsítése a köztisztviselők európai uniós képzésének biztosításával folytatódott. A kormány 2 millió eurót utalt ki kistelepülések számára a több helyi önkormányzatot összefogó, úgynevezett kistérségekké szerveződés elősegítésére. Ennek elő kell mozdítania a hatékonyságot, és hozzá kell járulnia a szükségletek és intézkedések pontos meghatározásához a regionális fejlesztés tervezési folyamatában. Ugyanakkor a 2000-re szóló költségvetési törvényben a személyi jövedelemadónak a helyi önkormányzatok számára szabadon hozzáférhető aránya 13,5%-ról 5%-ra csökkent. A csökkentést ellentételezendő megnövekedtek a központi költségvetés pénzügyi átutalásai, amelyeket azonban csak bizonyos célokra lehet felhasználni. Következésképpen a helyi önkormányzatoknak biztosított politikai függetlenség és a pénzügyi függetlenség közötti szakadék tovább növekedett. Az 1999 májusában elfogadott Közigazgatási fejlesztési program végrehajtása folytatódott. A magyar közigazgatás fejlesztésének három fő elve a dereguláció, a dekoncentráció és a decentralizáció. Haladás különösen a közigazgatás működését szabályozó jogi környezet modernizációja terén volt. Ez öt fő területet érintett: a minisztériumokon belüli funkciók és kötelezettségek újbóli meghatározása annak érdekében, hogy javuljon a központi apparátus működése; a költség-hozam elemzés széles körű alkalmazása a közigazgatás napi munkájában; a közszolgáltatások racionalizálása; informatikai technológiai fejlesztés többek között azzal a céllal, hogy megfelelő összeköttetést biztosítson a különböző területi hivatalok között; valamint a regionális és a helyi közigazgatás fejlesztése. Ami a kereseteket illeti, a szokásos gyakorlat a nominális kereseteknek az inflációs szintet meghaladó emelése (reálbér-növekedés), ami részben a közszolgálati alkalmazottak szakszervezetei által kifejtett együttes nyomás eredménye. E gyakorlattal összhangban, az előirányzott 6-7%-os hivatalos inflációs rátát enyhén meghaladó 8,25%-os bérnövekedést terveztek be 2000-re is. A Magyar Közigazgatási Intézet felelős a magyar hivatalnokokat az EU-csatlakozásra felkészítő képzési programért, amely nagyobb súlyt helyez az ágazati ismeretekre és a nyelvi képzésre (angol, francia, német). Példának okáért bel- és igazságügyi téren 2000 jogalkalmazó tisztviselő részesült továbbképzésben. Helyi szinten további kezdeményezések indultak 2000 szeptemberében: intézményesített képzést biztosítanak például a helyi önkormányzatokban dolgozó közjegyzők számára. A helyi önkormányza82 Külpolitika
