Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Az Európai Unió Bizottságának 2000. évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé tokban dolgozó hivatalnokok száma, akik valamilyen EU-képzést kapnak 1999 és 2002 között, körülbelül 17 000 főre tehető. További erőfeszítések szükségesek a magyar közigazgatás eredményességének és hatékonyságának biztosítása érdekében. Az igazságszolgáltatás rendszere A bírósági rendszer háromszintű (helyi, megyei, legfelső). A legmagasabb fellebbezési fórum a Legfelsőbb Bíróság. Azonkívül az Alkotmánybíróság feladata, hogy az elé terjesztett törvények és jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja. Az Alkotmánybíróság jelenleg teljes létszámmal dolgozik, bíráinak száma 11. A Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság bírái nem lehetnek politikai párt tagjai, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. A legtöbb ügyben a helyi bíróságoknak van elsődleges hatásköre. Az összes ügy mintegy 80-90%-át a helyi bíróságok egy éven belül feldolgozzák. Azon ügyekben, melyek a megyei bíróságokon indulnak, fellebbezés esetén a Legfelsőbb Bíróság illetékes, ami a Legfelsőbb Bíróságra jelentős mennyiségű túlmunkát hárít. Ennek következtében a Legfelsőbb Bíróságon továbbra is nagy az ügyhátralék, míg a helyi és a megyei bíróságokon folyamatban lévő ügyek száma az utóbbi években csökkenni kezdett. Ez a Legfelsőbb Bíróságon kialakult helyzet megnehezítette ezen bíróság fő feladatának ellátását, nevezetesen a bírósági joggyakorlat egységesítését és az alsóbb szintű bíróságok számára nyújtandó jogi iránymutatást. A helyzet javítása érdekében a kormányzat számos intézkedést hozott:- Új eljárásügyi jogszabályok léptek hatályba 2000 januárjában, melyek csökkentették a polgári peres ügyek átfutási idejét.- A bírósági titkárokról szóló új törvénynek, mely 2000 szeptemberében lépett hatályba, szintén a bírákra nehezedő adminisztratív munkateher csökkenését kell majd eredményeznie.- Jelentős befektetésekre került sor a bírák munkáját közvetlenül segítő Bírósági informatikai rendszer területén.- Az Országgyűlés 1998-ban hozott döntése az Országos ítélőtábla felállításáról végül is 2003-ban megvalósul. Az ítélőtáblához az egész országból lehet fordulni. A jövőben a most még a Legfelsőbb Bíróságra beérkező ügyek mintegy fele az ítélőtábla hatáskörébe fog tartozni.- Végezetül az országban működő bírák száma növekedett és 2000 első kilenc hónapjában mintegy 94 új bírót neveztek ki. Ezzel a bírói státusok száma összesen elérte a 2590- et (szemben az 1999-es 2438-cal), amelyekből 2492 be is van töltve. A Legfelsőbb Bíróságon 109 bíró dolgozik (1998: 87, 1999: 96). Új bírák kinevezésére főleg a közigazgatási jog területén került sor, ahol az ügyhátralék a legjelentősebb (különösen a Legfelsőbb Bíróságon). A bírósági fogalmazók száma is folyamatosan növekszik (az utóbbi két évben 11%-kal), ami azt mutatja, hogy Magyarországon egyre több fiatal jogász érdeklődik a bírói hivatás iránt. Azonban az új szabálysértési törvény, amely a szabálysértések esetén bevezette a bírósághoz fordulás lehetőségét, az utóbbi években úgy adott az igazságszolgáltatás számára új feladatokat, hogy ezt a szükséges anyagi eszközökkel nem támasztotta alá. Ellenkező2000. ősz-tél 83
