Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Dokumentum ízben tartalmaz értékelő szakaszt Magyarország előrehaladásáról a közösségi vívmányok hivatalos nyelvre történő lefordításában. A korábbi éves jelentésekkel összhangban a mostani jelentés:- áttekinti Magyarország és az unió - különösen a Társulási Megállapodás keretében fenntartott - kapcsolatait,- elemzi az Európai Tanács 1993. évi koppenhágai politikai kritériumainak érvényesülését (demokrácia, jogállamiság, emberi jogok, kisebbségvédelem);- értékeli Magyarország helyzetét és kilátásait az Európai Tanács koppenhágai ülésén meghatározott gazdasági kritériumok tekintetében (működő piacgazdaság, az unión belüli verseny nyomásának és piaci erőknek való megfelelési képesség);- foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy Magyarország képes-e vállalni a tagsággal járó kötelezettségeket, azaz a szerződésekben, a másodlagos joganyagban és az uniós politikákban megjelenő közösségi vívmányokat. Ez a rész kiemelt figyelmet szentel a nukleáris biztonságnak, ahogyan azt az Európai Tanács kölni és a helsinki ülésem hangsúlyozta. A jogharmonizáción túl kiterjed továbbá a közösségi vívmányok alkalmazásához és érvényesíthetőségéhez szükséges, igazságügyi és adminisztratív kapacitások fejlesztésére, amint azt az 1995. decemberi madridi és a 2000 júniusi feirai ülésén az Európai Tanács egyaránt megfogalmazta. Madridban az Európai Tanács hangsúlyozta a tagjelölt országok közigazgatási struktúrái alkalmazkodásának szükségességét annak érdekében, hogy a szóban forgó országok megteremtsék harmonikus integrációjuk feltételeit. 2000 júniusában az Európai Tanács feirai ülésén hangsúlyozta: létfontosságú, hogy a jelölt országok képesek legyenek a közösségi vívmányok hatékony alkalmazására és érvényesítésére, s hozzátette, hogy a tagjelölteknek jelentős erőfeszítéseket kell tenniük közigazgatási és bírósági struktúráik megerősítésére. Az Európai Tanács Feirában felkérte a Bizottságot, hogy számoljon be ezzel kapcsolatos megállapításairól. A mostani jelentés az 1999-ben megjelent Eves Jelentés óta elért haladást tekinti át. A 2000. szeptember 30-áig tartó időszakra terjed ki, egyes esetekben azonban az annál későbbi időpontban foganatosított intézkedéseket is figyelembe veszi. Megvizsgálja, hogy az 1999-es jelentésben említett, célul kitűzött reformok megvalósultak-e, illetve számba veszi az új kezdeményezéseket. A legutóbbi jelentés óta bekövetkezett fejlődés értékelésén túl tartalmazza a vizsgált kérdéskörök általános értékelését is, mindegyikre vonatkozóan meghatározva azokat a főbb lépéseket, amelyeket Magyarországnak meg kell még tennie csatlakozási felkészülése során. E megközelítéssel összhangban a politikai és a közösségi vívmányok kritériumainak teljesítésében elért eredmények értékelése (ideértve Magyarország adminisztratív kapacitását a közösségi vívmányok alkalmazására) a legutóbbi éves jelentés óta elért eredményekre összpontosít, amit kiegészít a tárgyalt kérdések általános helyzetének áttekintése. A gazdaság értékelése ugyanakkor Magyarország gazdasági teljesítményének előretekintő elemzésén alapszik. A jelentés külön részben vizsgálja, hogy Magyarország milyen mértékben tett eleget a Csatlakozási Partnerségben rögzített rövid távú prioritásoknak, és hogyan kezdte meg az e keretbe foglalt, középtávú prioritások kezelését. 74 Külpolitika
