Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Az Európai Unió Bizottságának 2000. évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé Amint az a korábbi jelentések esetében is történt, a „haladás" a ténylegesen meghozott döntések, az elfogadott törvények, a nemzetközi egyezmények ratifikációján (megfelelő figyelmet fordítva a végrehajtásra) és a megvalósított intézkedések alapján volt lemérhető. Ezen elvnek megfelelően, az előkészítés vagy a parlamenti jóváhagyás különböző stádiumaiban lévő joganyag és intézkedések nem lettek figyelembe véve. Ez a megközelítés biztosítja az összes tagjelölt ország számára az egyenlő elbánást, és lehetővé teszi a csatlakozási felkészülés terén elért konkrét eredmények objektív értékelését, és az országok közötti összehasonlítást. A jelentés számos információs forrásból merít. A tagjelölt országok felkérést kaptak arra, hogy adjanak tájékoztatást az utolsó Eves Jelentés közzététele óta a csatlakozási felkészülésben elért fejlődésről. További információs forrást jelentettek a Közösségi vívmányok átvételének nemzeti programjai a tagjelölt országokban, az Európai Megállapodás keretében és a közösségi jog elemző átvilágítása (screening) során adott tájékoztatás, valamint a tárgyalások. A jelentés elkészítésében a Bizottság figyelembe vette a Tanácsban elhangzottakat, valamint az Európai Parlament jelentéseit és határozatait. A Bizottság merített továbbá a különböző nemzetközi szervezetek értékeléseiből is, különösen az Európa Tanács, az EBESZ, a nemzetközi pénzügyi szervezetek és a nem kormányzati szervezetek anyagaiból. b) Az Európai Unió és Magyarország közötti kapcsolatok A legutóbbi fejlemények a Társulási Megállapodás égisze alatt (beleértve a kétoldalú kereskedelmet) Magyarország folytatta az Európai Megállapodás megfelelő végrehajtását, és tevékenyen hozzájárult a különböző közös intézmények zökkenőmentes működéséhez. A Társulási Tanács 1999 decemberében és 2000 szeptemberében ülésezett. Társulási bizottsági ülésre került sor 2000 áprilisában. Az albizottságok rendszere továbbra is a technikai egyeztetések fórumaként működött. A Közös Parlamenti Bizottság, mely a magyar és az Európai Parlament képviselőiből áll, 1999 novemberében, valamint 2000 áprilisában és októberében ülésezett. Magyarország kereskedelme az EK-val tovább bővült. A magyar export az EK-ba az 1998. évi 14,7 milliárd eurós szintről 17,3 milliárd euróra, míg a magyar import az EK- ból 16,9 milliárd euróról 18,6 milliárd euróra növekedett. Az EK legfontosabb exportcikkei Magyarország irányában a gépek és elektromos berendezések, közlekedési eszközök, vegyipari termékek, alapanyagok és fémek voltak. Magyarországról a legfontosabb importcikkek az EK felé a gépek és elektromos berendezések, közlekedési eszközök és textíliák voltak. 2000 februárjában Magyarország átadta az acélipar átalakítására szánt támogatások programját. Mivel a terv nem felelt meg teljesen az átalakítási támogatások nyújtására vonatkozó bizottsági kritériumoknak, a Bizottság felkérte a magyar hatóságokat, hogy azokra tekintettel módosítsa a tervet. 2000 áprilisában aláírták a magyar hatóságok és az Európai Bizottság második közös értékelését a gazdaságpolitika középtávú prioritásairól. 2000. ősz-tél 75
