Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Az Európai Unió Bizottságának 2000. évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé A. Bevezetés a) Előszó A z Agenda 2000-ben a Bizottság rögzítette, hogy rendszeresen jelentést készít az Európai Tanácsnak valamennyi közép- és kelet-európai tagjelölt ország csatlako zási felkészülésben tett előrehaladásáról, s hogy az első jelentését 1998 végén készíti el. Az Európai Tanács luxembourgi ülésén határozott arról, hogy „1998 végétől a Bizottság Éves Jelentéseket készít a Tanács számára, és szükség esetén javaslatokat tesz kétoldalú kormányközi konferenciák indítására, áttekintve minden egyes közép- és kelet-európai állam csatlakozási felkészülését a koppenhágai kritériumok fényében, különösen azt, hogy milyen ütemben veszi át a közösségi vívmányokat"... „A Bizottság jelentései fognak alapul szolgálni azokhoz a Tanács keretében hozandó szükséges döntésekhez, amelyek a csatlakozási tárgyalások folytatására, vagy más tagjelölt országokra történő kiterjesztésére irányulnak. Ebben az összefüggésben a Bizottság továbbra is követi az Agenda 2000-ben elfogadott módszert annak értékelésére, hogy a tagjelölt államok mennyire képesek megfelelni a gazdasági kritériumoknak és teljesíteni a csatlakozásból fakadó kötelezettségeket." Ennek megfelelően a Bizottság 1998 októberében adta közre az Éves Jelentések első sorozatát, tekintettel az Európai Tanács bécsi ülésére, majd 1999 októberében elfogadták a második sorozatot az Európai Tanács helsinki ülésével összefüggésben. Az Európai Tanács Helsinkiben előre bocsátotta, hogy a következő éves jelentéseket kellő időben, a 2000 decemberében esedékes Európai Tanács ülését megelőzően hozzák nyilvánosságra. A Magyarországról szóló idei Éves Jelentés felépítése nagymértékben követi a Bizottság 1997. évi Véleményének, illetve az azt követő éves jelentéseknek a szerkezetét, ugyanakkor az előző években alkalmazott eljárástól három kisebb jelentőségű pontban eltér. Először: Magyarország a tagsággal járó kötelezettségek teljesítési képességének értékelésével foglalkozó részét az idei jelentésben (B) 3.1.) a közösségi vívmányokat lefedő, huszonkilenc tárgyalási fejezet sorrendje szerint szerkesztették. Másodszor: ezt a részt kibővítették oly módon, hogy terjedjen ki Magyarországnak a közösségi vívmányok alkalmazásához szükséges adminisztratív kapacitásaira is minden egyes tárgyalási fejezet vonatkozásában (amelyekkel ezt megelőzően a jelentés külön szakasza foglalkozott). Harmadszor: a jelentés első 2000. ősz-tél 73
