Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - MAGYAR KÜLPOLITIKA - Balla János - Terényi János: Magyarország dél-mediterrán politikája
Bállá János-Terényi ]änos nyait és eredményeit), valamint számos magyar cég közel-keleti és észak-afrikai elismertsége alapján törekednünk kell sajátos nemzeti érdekeink megjelenítésére e térségben. Ezzel együtt tudatában kell lennünk, hogy a szó közvetlen értelmében vett földközi-tengeri térségen kívül eső, korlátozott politikai mozgástérrel és gazdasági potenciállal rendelkező Magyarország nem képes markáns, önálló szerepet játszani a régióban. A térségbeli magyar politika így jobbára követő jellegű, az Európai Unió és a NATO tevékenységéhez igazodó. Regionális törekvéseink fő motivációját a közvetett biztonsági érintettségen túl a gazdasági-kereskedelmi együttműködés fejlesztésével kapcsolatos érdekeltségeink képezik. A térséghez fűződő magyar érdekek Kapcsolatépítésünk a régióban - amellett, hogy lehetőséget teremt sajátos, mindenekelőtt gazdasági részérdekeink hatékonyabb érvényesítésére - hozzájárul Magyarország helyének megerősítéséhez a NATO déli szárnyán, s az euro-mediterrán együttműködés strukturált rendszeréhez való adaptálódás révén elhelyezhető az EU-tagságra való felkészülésünk folyamatában. A magyar külpolitika érdekeinek alapjait a NATO és az EU térségbeli törekvéseihez történő alkalmazkodás képezi. Az illeszkedés üteme, mélysége és kiterjedése szorosan kapcsolódik a régióbeli magyar érdekek érvényesítéséhez, következésképpen lépéseinknek összhangban kell lenniük az integrációs szervezetek biztonsági, politikai, gazdasági és kulturális területeket érintő irányvonalával. Magyarország dél-mediterrán érdekei az alábbiak szerint tagolhatok: a) A földközi-tengeri régió fokozatosan beépül Magyarország szélesebb értelemben vett biztonsági környezetébe. A Mediterráneum különféle konfliktushelyzetei - a közel-keleti szembenállás, egyes szélsőséges politikai irányzatok léte, regionális fegyverkezési verseny - áttételesen hazánk biztonsági érdekeit is sértik. Mivel az európai kontinens és a földközi-tengeri térség biztonsága egymást kölcsönösen feltételezik, érdekünkben áll lehetőségeinkhez és erőforrásainkhoz mérten részt venni az EU és a NATO mindazon erőfeszítéseiben, amelyek a dél-mediterrán régió stabilitásának erősítését célozzák. b) Az Európai Unióhoz, valamint a schengeni egyezményhez történő csatlakozásunkat követően a délről jövő kihívások - illegális bevándorlás, kábítószer-kereskedelem, szervezett bűnözés stb. - felerősödnek, ami érdekünkké teszi az intenzív felkészülést, illetve az e területeken rendelkezésre álló multilaterális együttműködési formák felhasználását (részvétel a barcelonai harmadik pillér tevékenységében, tényleges kooperáció kialakítása a dél-mediterrán államok illetékes intézményeivel). c) A Földközi-tenger déli és keleti medencéjében fekvő államok jelenleg a magyar export kb. egy százalékát veszik fel, s - Izrael kivételével - tőkebefektetőként sem jelentek meg Magyarországon. Ennek ellenére a közép-európai és a dél-mediterrán országok gazdaságai között ténylegesen fennálló komplementaritás lehetőséget kínál arra, hogy a térség felvevőpiacainak jelentősége egyes gazdasági szektorok - például az agrárium 70 Külpolitika
