Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - MAGYAR KÜLPOLITIKA - Balla János - Terényi János: Magyarország dél-mediterrán politikája
Magyarország dél-mediterrán politikája szempontjából az elkövetkező években érezhetően növekedjen. Az EU mediterrán társulási egyezményeinek majdani alkalmazása révén a magyar exportálók is részesülhetnek a szabadkereskedelmi megállapodások előnyeiből, miközben értelemszerűen érdekünkben áll idejében felkészülni mindazon kihívásokra, amelyeket a dél-mediterrán termelők magyar piacra történő közvetlenebb belépése intéz a konkurens ágazatokban tevékenykedő magyar gazdasági szereplők felé. d) Az EU MED A programjában történő részvételünk új lehetőségeket nyit a magyar vállalatok számára a dél-mediterrán országokban európai finanszírozásban megvalósuló projektek kivitelezéséhez való kapcsolódásra. e) Stratégiailag Magyarország érdekelt energiabehozatalának területi bővítésében, vagyis gazdasági és biztonsági értelemben egyaránt számolnunk kell a térség szénhidrogénforrásaival. f) Az Európai Unió tagjaként, illetve ezen keresztül az euro-mediterrán partnerség alanyaként új távlatok nyílnak a dél-mediterrán országokkal folytatott - jelen pillanatban erősen forráshiányos - kulturális és oktatási együttműködésünk előtt, ami országimázs-épí- tésiink szempontjából is pozitív eredményekkel járhat. Célok és eszközök A magyar külpolitika dél-mediterrán térségbeli cél- és eszközrendszere összefüggő egységet alkot. Kiindulási szempontot képeznek a szövetségesi jogok és kötelezettségek, továbbá az uniós csatlakozási felkészülésből eredő feladatok. Euroatlanti integrációs politikánk szempontjai, valamint térségspecifikus nemzeti érdekeink metszéspontjában a következő célok és feladatok kívánkoznak kiemelésre: a) A NATO déli szárnyához tartozó Magyarországnak következetesen képviselnie kell a szövetségesi szinten elfogadott cselekvési irányokat, s - többek között a mediterrán dialógusban vállalt érdemi, alkotó részvétel révén - hozzá kell járulnia a mediterrán stabilitás és biztonság erősítéséhez. b) Az EU tagjaként Magyarországnak részt kell vennie a CFSP keretében megvalósuló, a mediterrán térséget érintő politikában. Az Euro-mediterrán Béke és Biztonsági Charta megvalósításához történő magyar hozzájárulás egyaránt erősítheti kötődésünket az EU-hoz és a mediterrán térséghez. c) A Földközi-tenger déli partvidékéről eredő migrációs nyomás sarkalatos pontja az EU-tagállamok mediterrán politikájának. Mérjük fel, hogy a schengeni egyezményhez való magyar csatlakozás milyen mértékben és milyen irányokból befolyásolhatja a Magyarországra nehezedő migrációs nyomást, különös tekintettel arra, hogy EU-tagként alapvetően tranzitországból mindinkább az illegális bevándorlás egyik célországává válhatunk. 2000. ősz-tél 71
