Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - MAGYAR KÜLPOLITIKA - Balla János - Terényi János: Magyarország dél-mediterrán politikája
Bállá János-Terényi János tározottabb fogalmi, intézményi és pénzügyi keretek közé helyezzék az unió mediterrán politikáját is.- A globalizáció folyamatának felerősödésével és a meghatározó gazdasági-pénzügyi erőközpontok köré szerveződő nagyrégiók - NAFTA, APEC - kialakulásával párhuzamosan az EU-nak egyértelműen érdekévé vált kapcsolatai szorosabbra vonása a délmediterrán térséggel, amely történelmileg és földrajzilag egyaránt Európa háttérzónáját, gazdasági terjeszkedésének egyik kitüntetett területét képezi.- A kilencvenes évek folyamán a stratégiai és politikai figyelem homlokterébe került a Földközi-tenger két partvidéke közötti „negatív interdependenciák" (illegális migráció, terrorizmus, iszlám vallási mezben jelentkező szélsőséges politikai mozgalmak, kábítószer-kereskedelem stb.) sora. Teret nyert az a felismerés, miszerint az Európát délről fenyegető stabilitásproblémák tartós kezelése immár nem szűkíthető le kizárólag a biztonsági és az idegenrendészeti szférákra, hanem átfogó, mindenekelőtt a dél-mediterrán térség krónikus stabilitáshiányát folyamatosan tápláló jelentős gazdasági és szociális különbségek csökkentését célzó felzárkóztatási stratégia kidolgozását és végrehajtását követeli meg. Az 1995-ös barcelonai konferencia átfogó, strukturált és multilaterális keretet adott az EU és dél-mediterrán partnerei együttműködésének. E rendszer három, egymást kölcsönösen kiegészítő és feltételező pillérre épül: a) A politikai és biztonsági partnerség alapvető célja a „béke és a stabilitás zónájának" megteremtése, amely a kidolgozás alatt álló mediterrán biztonsági charta gondolatában körvonalazódik. b) A gazdasági és pénzügyi partnerség célkitűzése a „megosztott prosperitás" zónája, a 2010-es időtávban felrajzolt, szabadkereskedelmi elveken működő euro-mediter- rán közös gazdasági térség kiépítése. Ennek elérését az EU és az egyes dél-mediterrán országok között megkötött/kötendő társulási szerződések, illetve a déli partnerek gazdasági modernizációját és nemzetközi alkalmazkodóképességének fokozását ösztönző MEDA program hivatottak szolgálni. (Jelen pillanatig az EU Tunéziával, Izraellel, Marokkóval és Jordániával kötött társulási szerződést. A Palesztin Nemzeti Hatósággal ideiglenes megállapodás van érvényben. Egyiptommal, Libanonnal, Algériával és Szíriával - eltérő sebességű - tárgyalások zajlanak a társulási szerződés megkötéséről.) c) A szociális, kulturális és humán területeken kirajzolódó partnerségi pillér célja az emberi erőforrások fejlesztése, a kultúrák közötti megértés ösztönzése és a civil társadalmak közötti kölcsönhatások erősítése. E meglehetősen heterogén harmadik pillér foglalja magában a migrációval, a terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos témákban kialakított együttműködés kérdéseit is. Az euro-mediterrán partnerség rendszere - az ambiciózus barcelonai célkitűzések és a tényleges együttműködés terén érzékelhető lassú előrehaladás közötti különbség ellenére - megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a Földközi-tenger déli és keleti meden66 Külpolitika
