Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - MAGYAR KÜLPOLITIKA - Balla János - Terényi János: Magyarország dél-mediterrán politikája
Magyarország dél-mediterrán politikája Bulla jános-Terényi János A dél-mediterrán térség területi értelmezéséhez támpontot ad, hogy az euroatlanti integrációs szervezetek, a NATO és az Európai Unió egyaránt a Földközi-tenger déli és keleti medencéjében fekvő államokat tekintik mediterrán politikájuk célországainak. Ezért időszerű az, hogy Magyarország NATO-tagsága, illetve közeljövőbeni EU- csatlakozása kapcsán mind a NATO mediterrán párbeszéde, mind pedig az euro-mediterrán együttműködés vonulata beépüljön a magyar külpolitika intézményi és eszközrendszerébe. A magyar külpolitika számára az északi és déli mediterrán térség szétválasztása az alapelvek, a követendő célok és az eszközrendszer tekintetében is eltérő megközelítést feltételez. Az északi régió országaihoz a magyar külpolitika kiemelt fontosságú célkitűzésen, az euroatlanti szervezetekkel fenntartott kapcsolatokon keresztül kötődik. A térség helye és szerepe a nemzetközi kapcsolatokban A Földközi-tenger déli és keleti medencéjében elhelyezkedő, meglehetősen amorf országcsoport stratégiai helyzetét két alapvető fejlemény, egyrészt a kétpólusú világrend felbomlása, másrészt a nemzetközi konfliktusok új típusát megjelenítő 1990-91. évi öbölválság gyökeresen megváltoztatta. A dél-mediterrán térség az elmúlt évtizedben egyértelműen felértékelődött az Európai Unió és a NATO stratégiai elképzeléseiben. Ez minőségileg új együttműködési és konzultációs mechanizmusok - az euro-mediterrán partnerség és a NATO mediterrán dialógusa - létrejöttében öltött formát. 1. Az Európai Unió új mediterrán politikájának meghirdetését, illetve a barcelonai folyamat keretei között kibontakozott euro-mediterrán együttműködés komplex rendszerének kidolgozását az alábbi tényezők motiválták.- Az EU keleti irányú bővítésének napirendre tűzése szükségessé tette az unió kapcsolati rendszerének kiegyensúlyozását „Kelet" és „Dél" között, természetesen anélkül, hogy bármiféle párhuzamosságot tételeznénk a két, alapvetően különböző helyzetű és perspektívájú országcsoport között. A földközi-tengeri térség problémái iránt érthetően érzékeny déli EU-tagok érdekei kikényszerítették, hogy a közép- és kelet-európai államok fokozatos európai integrációjával párhuzamosan a korábbiaknál átfogóbb és ha2000. ősz-tél 65
