Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Lévai Imre: Globalizáció, regionalizáció és az európai alcentrum és félperiféria
Globalizáció, regionalizáció és az európai álcentrum és félperiféria dialektikus viszonyt, hogy az univerzális a partikulárisban, a globális a lokálisban manifesztálódik - és viszont -, Roland Robertson (1995) „glokalizáció" fogalma írja le találóan és talán a legszellemesebben. 4. ábra A globalizáció dimenziói Nemzetállami rendszer Forrás: Giddens, 1990: 71. o. Giddens sajátos megfogalmazásainak és saját fogalomrendszerének értelmezésekor feltehetőleg nemcsak a fordítók, hanem elméletének interpretátorai és kritikusai is komoly feladatra vállalkoznak. Talán nem csak ezért érdemes lehet e helyütt hosszabban is idézni a szociáldemokrácia megújulásának a megváltozott világgazdasági, politikai és kulturális feltételek között nyíló lehetőségeiről írott, közérthetőnek szánt pamfletját a vizsgált témakörről: „A legfőbb változás abban rejlik, hogy a világ pénzügyi piacainak kiszélesedett a szerepköre, és egyre inkább a reálidő alapon működnek. [...] A gazdasági globalizáció tehát valóságos, és nem csak a korábbi évek mozgásirányainak folytatódása vagy azokhoz való visszatérés. Míg a kereskedelem jelentős része változatlanul regionális keretek közt zajlik, a pénzpiacok terén létrejött egy »teljesen globalizált gazdaság«. Ugyanakkor félreértjük a globalizáció fogalmát, ha csupán a szó szerint világméretű viszonyokra alkalmazzuk, illetve ha kizárólag vagy elsősorban gazdasági tartalmat tulajdonítunk neki. A globalizáció... semmiképpen sem kizárólagosan, sőt még csak elsősorban sem a kölcsönös gazdasági függést foglalja magában, hanem az idő és a tér átalakulását életünkben. A távoli gazdasági vagy más természetű 2000. ősz-tél 43
