Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Lévai Imre: Globalizáció, regionalizáció és az európai alcentrum és félperiféria
Globalizáció, regionalizáció és az európai alcentrum és félperiféria Lévai Imre A globalizáció eredetére és természetére vonatkozó vizsgálódások meglehetősen szerteágazóak és fölöttébb ellentmondásosak.’1' A XX. század második felében tapasztalt újszerű, a nemzetközi interdependenciák erősödésére utaló technikaigazdasági és társadalmi-gazdasági jelenségeket leíró irodalom immár könyvtárnyi méretén nem vagy csak igen bátortalanul léptek túl. (Vesd össze például Peter Waterman nem túl kíméletes recenziójával a Development and Change 1999.30. évfolyamában - akár csak a legjelentősebb forrásmunkák felsorolása is oldalakat tenne ki. Ugyanakkor az eddig megjelent teljességre és alaposságra törekvő művek jobbára csalódást keltettek, vesd össze a fenomenológia irodalmában Manuel Castells „trilógiájával": [Castells, 1996-1997-1998]; vagy a jelen írás szerzőjének bírálatával a World Futures 1998. 51. évfolyamában John Naisbitt és Patricia Aburdene „megatrend" rögeszméiről: [Naisbitt, 1984 és Naisbitt-Aburdene, 1990.]) A nemzeti és a nemzetközi dichotómiáján túllépő, a világrendszer-szemlélettel jellemezhető művek szerzői (köztük a jelen írás szerzője) az előbbiekkel ellentétben azt a nézetet vallják, hogy a globalizáció, azaz a tőkeviszony világméretűvé válása már több mint fél évezrede tartó folyamat, amelynek mélyreható következményei a múltban és minden bizonnyal a jövőben is bőséges és alapos gazdasági, szociológiai és politológiai vizsgálódások tárgyát képezték/képezhetik. (Vesd össze Immanuel Wallerstein „Globalizáció vagy az átmenet korszaka?" című írásával az Eszmélet című folyóirat 43. számában, vagy a jelen írás szerzőjének a közeljövőben megjelenő tanulmányával: „Finánckapitalizmus, a globalizáció legújabb szakasza".) A következőkben a globalizáció és a regionalizáció összefüggéseit vizsgáljuk - elmélet- és forráskritikai megközelítésben - az európai integráció szemszögéből. * * A jelen írás egy, a közeljövőben megjelenő tanulmánygyűjtemény részben rövidített, részben bővített és átdolgozott fejezetén alapul. Ehelyütt mondok köszönetét Balogh István, Galló Béla és Szalavetz Andrea kollégáimnak a tanulmány korábbi változataihoz fűzött értékes észrevételeikért. 2000. ősz-tél 39
