Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)

2000 / 3-4. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Csáki György - Pitti Zoltán: Magyarország a világgazdaságban-a nemzetközi működőtőke-áramlás tendenciái

Magyarország a világgazdaságban- A külföldi érdekeltségű vállalkozások nyereségének zöme - eltekintve az 1997. évi eredmé­nyek kiugró s 1998-ban megvalósított repatriálásának arányától - statisztikailag igazol­ható módon az országban marad, s fő felhasználási területe a gazdaság erőforrásainak bő­vülése (ez természetesen hatni fog a tulajdoni viszonyok jövőbeni módosulására).- A külföldi érdekeltségű vállalkozások ez idáig osztalék- és részesedésfizetési gyakorlatukat csu­pán eredményeiktől elmaradó mértékben módosították. Azonban mivel az ide sorolt vállalkozá­soknak egyre szélesedő köre kerül tőzsdei megmérettetésre - s a tőzsdei árfolyamok egyik alakítója a fizetett osztalék mértéke ezért számítani kell az osztalékfizetési ér­dekeltség erősödésére.- Figyelemfelkeltő jelenség a Magyarországra irányuló portfólióbefektetések volumenének és rész­arányának közelmúltbeli növekedése (különösen 2000 első negyedévében), ugyanis a befekte­tőket egyfelől rövidebb távú érdekek motiválják, másfelől döntéseiket szinte kizárólag az befolyásolja, hogy a termelés képes-e magasabb jövedelmezőséget biztosítani, mint a pénzintézeti kamatok szintjének alakulása.- Tekintettel a külföldi tulajdonú cégeknek a fejlett országokba irányuló magyar fel­dolgozóipari, mindenekelőtt gépipari exportban betöltött domináns szerepére, a külföldi tulajdonú társaságoknak a magyar gazdaság egészére gyakorolt hatása aligha volt túl­értékelhető 1998-99-ben. A - fejlődő országokba irányuló gépipari export által vezérelt - magyar export akkor is dinamikusan bővült (1998 negyedik és 1999 első negyedév­ében) amikor legnagyobb felvevőpiacán, az Európai Unióban az erőteljes növekedés- lassulás s ennek következtében tekintélyes importpiacok beszűkülése volt a jellemző. A magyar export túlnyomó részé adó, a multinacionális vállalatok magyarországi leányvállalataitól szár­mazó s elsősorban az Európai Unió egységes belső piacára áramló magyar feldolgozóipari export - a jelek szerint - bámulatosan kevéssé konjunktúraérzékeny! Alighanem ez a legfontosabb minő­ségi jellemzője a Magyarországra beáramlott külföldi közvetlen befektetések szerkeze­ti megoszlásának, fejlettségének.17 * Hunya Gábor és Jan Stankovsky értékelése18 szerint „A fejlettebb K-K-Európai országok­ban, elsősorban Magyarországon, az új KKB-k motivációi a piacátvételtől eltolódtak az exportorientált, hatékonyságkereső befektetések felé." Megítélésünk szerint Magyaror­szágon ez a folyamat már jóval korábban megindult és megnyilvánult a külföldi köz­vetlen befektetések sokoldalú multiplikátor hatásának megnyilvánulásaiban.19 1. Számos kisebb cég csak akkor kockáztat külföldön, kiváltképpen egy számára tel­jesen ismeretlen piacon, ha általa ismert nagyvállalatok már beruháztak ott. 2. Az első befektetők - paradox módon - beruházásokra ösztönzik legközelebbi kon­kurenseiket.20 2000. ősz-tél 17

Next

/
Thumbnails
Contents