Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Csáki György - Pitti Zoltán: Magyarország a világgazdaságban-a nemzetközi működőtőke-áramlás tendenciái
Csáki György-Pitti Zoltán 3. A nagybefektetők gyakran igen hamar maguk után vonzzák „megszokott" beszállítóikat és szolgáltatásnyújtóikat.21 4. A sikeres - jövedelmezőnek bizonyult - beruházásokban keletkezett profitok jelentős részét újra befektetik a keletkezés helyén. 5. A sikeres működés - tekintettel Magyarország sok szempontból előnyös földrajzi elhelyezkedésére, az abból fakadó tranzitlehetőségekre - arra ösztönözheti a befektetőket, hogy Magyarországon létesítsenek regionális vagy szub-regionális termelési, szolgáltatási és/vagy logisztikai központot.22 A multiplikátor hatások23 együttes hatása: „beruházás beruházást szül" - a legnagyobb elismerés, amit kaphat a magyar gazdaság, hogy a korábbi befektetők újabb és újabb beruházásokat valósítanak meg, amelyek egyre nagyobb hozzáadott értéket termelnek, miközben magyarországi leányvállalataikat egyre jobban globális hálózatukba integrálják. A GE újabb és újabb fejlesztései;24 az AUDI 6 százalékos hazai hozzáadott értéket előállító motor-összeszerelő üzeméből kinőtt, összességében 700 millió márkás beruházással két típus összeszerelését is itt végző nagyvállalata az egyre nagyobb és bonyolultabb számítógépes részegységek magyarországi gyártását meghonosító, mára a legnagyobb magyar feldolgozóipari exportőrré vált IBM a Magyarországon évente százmillió dollárokat befektető külföldi távközlési cégek a szinte évente újabb feldolgozóipari telephelyeket üzembe helyező Philips, TDK, Sony, Térnie, Siemens stb. - mind-mind azt illusztrálják, hogy aki egyszer már beruházott Magyarországon, az folytatja is a beruházási tevékenységét, újrainvesztálja az itt megtermelt profitot, és pótlólagos beruházásokat is megvalósít. A szükségképpen kurta vállalati felsorolás világosan tükrözi azt is, hogy Magyarországon - 1995-96 óta - növekszenek a multinacionális vállalatok stratégiai célú beruházásai, ami kétséget kizárólag a működőtőke-import új szakaszát jelenti Magyarország számára. A privatizáció szerepe A magyarországi tőkeimport sajátos területe a privatizáció: régiónkban gyakorlatilag hazánk az egyetlen ország, amely a privatizációban nem - az átalakulás, a rendszerváltás első időszakában, első évtizedében sem - különböztette meg hátrányosan a külföldi befektetőket, ellenkezőleg, mindvégig bátorította a külföldieket a privatizációban való minél aktívabb részvételre. A privatizáció és a közvetlen külföldi befektetések kapcsolatát nem tárgyaljuk részletesen - részben, mert mások, másutt már igen részletesen leírták és elemezték,25 részben mert egyszerűen a világgazdaságban lezajlott összeolvadási és felvásárlási hullám sajátos, a közép- és kelet-európai országokra jellemző formáját, sajátos akvizíciót26 látunk benne. E helyütt célszerű tisztázni ugyanakkor egy közkeletű félreértést: igaz ugyan, hogy a privatizációs bevételek mintegy 70 százaléka devizabevétel volt, tehát a külföldi tőke mindvégig kiemelkedő szerepet játszott a magyarországi privatizációban, az 18 Külpolitika